Humánus innováció a XIII. kerületben

A világjárvány idején kapta a hírt a XIII. kerületi Önkormányzat: a „Holnap városáért Díjat” és ezzel két évre szóló védjegyet nyert a hat meghirdetett kategóriából ötben. Az Intelligens városért, Természeti erőforrásokért, Fenntartható közösségek, Mozgásban a város, Az egészséges városért kategóriákban használhatja a XIII. kerület a „Holnap városáért” védjegyet. Ezt a programot 2013-ban indította el a City Hungary, a fenntartható és élhető magyar városok vezető fóruma. A program célja olyan sikeres hazai és nemzetközi modellek bemutatása, amelyek minél magasabb életminőséget biztosítanak az itt élőknek. A „Holnap városáért Díj” ösztönző a modernebbre, a jobbra, a fenntarthatóbbra, az élhetőbbre, a magasabb életszínvonalra törekvő magyar városi önkormányzatok, egyes kategóriákban a vállalkozások számára.

ÉPÍTETT VILÁG 1

Szabadtéri fitneszpark

A 21. század a város évszázada. A világ 7,4 milliárd lakosának ma már több mint fele városlakó. Számuk 2050-re meghaladhatja a 6,3 milliárdot. A városok rendre új kihívásokkal szembesülnek, azokra innovatív, kreatív, leleményes megoldásokat kell találniuk. Már csak azért is, mert egyre többen teszik fel az abszurdnak tűnő kérdést: miért nem úgy viselkedik a város, mint egy természeti környezet, miért nincs több zöld? Hogyan lehet a városi lét tempóját emberléptékűre lassítani? (Nyilván a világjárvány átmenetileg megmutatta a víziót, milyen egy kívánt slow city.)

A „Holnap városáért” kitalálói pontosan a lényeget látták meg: a fejlesztések kapcsán nemcsak a kérdések és problémák lehetnek közösek, de a megoldások is. Kezdeményezésüket erre alapozták. A programalapító City Hungary ügyvezető igazgatója, Takács Júlia szerint „az alulról építkező – akár országonkénti, nemzetenkénti – gyakorlati minták hozhatják meg a kellő eredményt. S így valósulhat meg a fenntartható város víziója a magasabb életminőség szinonimájaként. Mint az egészséges, zöld környezet, az okos, modern technológia használata, fenntartható közlekedés, minőségi munkahelyek, kikapcsolódási és pihenőhelyek, parkok, színvonalas oktatás és a pezsgő kultúra.”

ÉPÍTETT VILÁG 2

Szabadtéri fitneszpark

Egy település fejlődéséhez valóban fontos a technológia, a digitális gondolkodás. Legalább ugyanilyen lényeges az együttműködés a lakókkal: milyennek szeretnék látni ők a környezetüket, milyen életkörülmények között képzelik el magukat? Másrészt nem elég álmodni és beszélni fenntartható, okos, közösségi és befogadó városról, mindezt meg is kell valósítani. A „Holnap városáért” címmel a jó gyakorlatokat ismerik el a díjalapítók.

A hat pályázati kategóriából ötben nyert a XIII. Kerületi Önkormányzat. (Mind az ötben, amelyikben indult.) Fejlesztéseinek régóta kulcsszavai: innováció, fenntarthatóság, nyitottság, esélyegyenlőség, társadalmi részvétel. Ez épp a smart city filozófiája is. De a kerület már akkor erre építette stratégiáit, amikor még nem váltak trendivé az okos város irányai.

ÉPÍTETT VILÁG 3

Futópályák a Rákos-patak mentén

Itt most csupán néhány példát hozunk az önkormányzat győztes pályázataiból.

A XIII. kerület tudatosan ösztönöz programjaival, fejlesztéseivel az egészséges életmódra, hogy a mozgás tényleg mindenki számára elérhető legyen, s minden generáció megtalálja a neki megfelelő mozgásformát. Az önkormányzat szabadidős szolgáltatásai közül rendkívül kedveltek a többfunkciós szabadtéri sportpályák és fitneszterek. Mindez részletesen szerepelt az „Egészséges városért” kategória kerületi pályázati anyagában.

„A természeti erőforrások hatékonyságáért” kategóriában szintén nyert a kerület, amely már 2008 nyarán megalkotta első „zöld” koncepcióját, az AngyalZÖLD programot, hat év múlva pedig az AngyalZÖLD+ stratégiát. Utóbbi kiterjedt az önkormányzat által működtetett közterületek egészére, környezetgazdálkodási, közútkezelési és parkolási feladatokra is. A stratéga központi eleme a kerületi zöldhálózat fejlesztése, a „zöld vagyon” védelme. Több mint 1 millió négyzetméter zöldterületről (közparkok, lakótelepi rekreációs területek) gondoskodnak. 2015 és 2019 között 5709 fát telepített az önkormányzat kerületi közterületeken, ezzel csaknem 30 ezerre emelkedett a kerület által gondozott fák száma. A fák párásító, árnyékoló hatásuk révén a közterületek „légkondicionálójaként” is működnek. A lakótelepi zöldfejlesztéseket a közparki, rekreációs, zöldfelületi funkciókat erősítő közműfejlesztések teszik komplexszé: a XIII. kerület az öntözőhálózatokat költség- és ivóvízkímélően talajvíz-kutakról működteti egyetlenként a fővárosban. (Jelenleg 16 talajvízkúttal több mint 120 ezer négyzetméter zöldfelületet locsolnak.)

ÉPÍTETT VILÁG 4

Vizafogó lakótelep

Az AngyalZÖLD+ alapgondolata a partnerség. A közösségformálás egyik programja másfél évtized alatt zöld mozgalommá vált a kerületben: ez a Lakossági Zöldterület-védnökségi Pályázat, amelynek keretében a lakóközösségek „gondnokságba” vehetnek, azaz védnökségük alá helyezhetnek kisebb kerteket, akár fasorokat is a környezetükben, s vállalják ezek szépítését, művelését, gondozását – az önkormányzat pályázati támogatása révén. Itt a lokálpatriotizmust egyre jobban jellemzi a környezetről való gondoskodás attitűdje. A társasházi közösségek több mint 120 ezer négyzetméter közterületi zöldfelület fenntartását végzik az önkormányzattal együttműködve.

Szólhatnánk még a passzív bérházakról, a napenergiát hasznosító közterületi berendezésekről, napelemes lámpákról, vagy arról, hogy tavaly a József Attila tér átalakításakor az önkormányzat – kísérletképpen – napelemes burkolatot helyezett az „Angyalföldi sétányra”. A burkolat által termelt energia az ott felállított hirdetőtáblát világítja meg este. A kerület „Holnap városáért” pályázati anyagai kapcsán hosszan lehet sorolni a jó gyakorlatokat.

Említettük, a XIII. kerület már jóval a „smart city boom” előtt használt okos fejlesztési megoldásokat. Például: ingyenes Wi-Fi közösségi internet-hozzáférési helyeket alakított ki, okostelefonokra letölthető kerületi applikációt fejlesztett, egészségügyi távfelügyeletet, jelzőrendszeres házi segítségnyújtást vezetett be, digitális képzéseket, ECDL tanfolyamokat indított kismamáknak, és így tovább. Újabban az okos parkolást is aktiválta. A járványhelyzet időszakában pedig a kerület már meglévő mobil applikációját a vészhelyzetre szabták (Budapest13 Smart City), hogy a lakókkal gyorsabban tudjanak kommunikálni.

ÉPÍTETT VILÁG 5

Egy 21. századi agora: Klapka Központ

Az önkormányzat azt vallja: egy okos, élhető és hatékony kerület a fenntartható fejlesztések, jól szervezett szolgáltatások és a smart lakók együttműködő rendszere. Egy tudatos, kölcsönös és véget nem érő szemléletformálás eredménye. A részvételi gondolkodás, a társadalmi problémák iránti érzékenység ugyancsak okossá tesz egy várost. Ez belekerült az „Intelligens városért” kategória pályázatába, és voltaképpen átfogóan megjelent a „Holnap városáért” díjsorozatában.

A XIII. kerület fejlesztései tényleg a „holnap városát” teremtik meg, miközben választ adnak arra is: az okos város nem egy hűvös technológiai módszer, sokkal inkább egy magasabb életminőséget célzó komplex és rugalmas szemléletmód. De nézhetjük úgy is: az emberek életminőségének javítását nemcsak a technológia oldja meg, hanem az is, hogy minél több időt tudjunk együtt tölteni egy élhető környezetben. Ez a humánus innováció. Vagyis leginkább akkor okos a kerület, ha a modern technológiákat – az ott élők szokásainak és folyton változó igényeinek megfelelően – praktikusan használja azért, hogy egészségesebb és fenntarthatóbb fejlesztéseket hozzon létre. Ez a smart city holisztikus nézőpontja. Pontosan így válik a XIII. kerület olyan hellyé, ahol kényelmesebben és egészségesebben élhetnek a lakók. Okos szolgáltatásokkal a polgárok jóllétét szolgálják. Ma már markánsan jelennek meg a XIII. kerület programjaiban például a zöldügyek, a kerékpáros infrastruktúra, a közösségi terek, pihenőparkok, játszóterek, egyáltalán a smart ökoszisztéma.

A pandémia kapcsán a világ urbanistáit már foglalkoztatja a kérdés: a járvány hatása miként befolyásolhatja a holnap városának tervezéseit, a fejlesztéseket. A jóslatok szerint 2050-ben a világ népességének mégiscsak 75%-a fog városokban élni, s akkor már nem is metropoliszokról beszélünk majd, hanem megapoliszokról.

Copyright © 2020 Budapest Folyóirat. Minden jog fenntartva.