Lelkünk Rajta

Olykor háborog, máskor segítségért kiált. Közmondások, szólások, versek, regények főszereplője, kutatások tárgya. De még nem látta senki. Az embert – talán – a lélek teszi emberré, ami ugyanolyan megfoghatatlan, mint maga a boldogság. A szívben lakik? Vagy az agyban? Nem tudjuk, de tény, hogy sokszor segítségre szorul. Főleg ünnepek idején.

Sikeres emberek is határozhatnak úgy, hogy önkezükkel vetnek véget az életüknek. Elég talán, karácsonykor főleg, Domján Editre gondolni, aki sokszor hangoztatta, hogy nem akar megöregedni. De ennél mindig több van abban a nehéz puttonyban, amit az ember a hátán cipel. Sokan csak fel akarják hívni magukra a figyelmet, mint tette oly sokszor szerelme, a szerencsétlen sorsú Szécsi Pál, aztán sokadszorra sikerült neki, bár elég morbid dolog az élet eldobását sikerként elkönyvelni.

A híres emberek nem szoktak a lelkisegély szolgálathoz fordulni, de a „civilek” annál inkább. Nehéz megbecsülni, hogy az öngyilkosjelöltek közül hányan hívják fel végzetes tettük előtt az ingyenes segélyvonalat. Ám aki bepötyögi a számot, még meggondolhatja magát, adódik egy kis remény.

Míg fél évszázada csak egyetlen ilyen vonal létezett, ma több tucatnyi. Másra s másra specializálódtak. Elkeseredett gyerekekre és tinikre, a válságterhességben élőkre – új fogalom! – netán HIV-betegségben vagy rákban szenvedőkre, erőszakot átélt nőkre, drogosokra, alkoholistákra. Léteznek regionális, helyi, városi szolgálatok is, külön időseknek és fiataloknak, felekezetieknek. Közben az eszközök is változnak: már skype-on segíthetnek önkéntesek és profi pszichológusok egyaránt.

Itthon Róbert bácsi kezdte

Hagyományosan magas az öngyilkosságok száma Magyarországon – bár az utóbbi évek csökkenő tendenciát mutatnak. Évente kétezren vetnek véget önkezükkel az életüknek, ez egy nagyobb falu lélekszáma. Harmadikok vagyunk Európában. Pedig fejlődött az életszínvonal, sokkal jobban élünk, mint mondjuk, ötven éve, és az orvosok ma már számos betegséget tudnak sikeresen gyógyítani. De a szerelmi bánatot, a párkapcsolati gondokat, a depressziót, a magányt ezek nem orvosolják. A rendszerváltás óta nőtt a létbizonytalanság, terjed az értelmetlen agresszió, az iskolai bántalmazás, a munkahelyi piszkálódás.

A vallás sem visszatartó erő. Hajdanán – főleg vidéken – komolyan vették, hogy az élet eldobása bűn, bár a húszas évek gazdasági világválsága idején is nagyon sokan lettek öngyilkosok, és koránt sem csak a Szomorú vasárnap hallgatása miatt.

A lelkisegély telefonszolgálatok története az 1800-as évek végére nyúlik vissza. Egy New York-i szállodában egy idős hölgy sürgősen lelkészt keresett, azonban a portás az éjszakai órákban egyetlen egyházközséget sem tudott elérni. Másnap reggel elsőként a baptista Harry Warren lelkésszel sikerült beszélnie, de a hölgy addigra öngyilkosságot követett el szobájában. A történtek következményeképpen Warren megalapította a világ első szolgálatát.

Magyarország élen járt e téren: talán kevéssé közismert, de a világ egyik legkalandosabb életű embere, az ingyenkonyhás Róbert bácsi volt az, aki megalapította az első öngyilkosokat lebeszélő intézményt. Feinsilbert Róbert zsidó aranyműves családban született 1865-ben, Jemenben. A 20. század elején, Budapesten a rendőrfőkapitány alkalmazásába szegődve öngyilkosjelölteket beszélt le szándékukról. Ahogy azt Nyáry Krisztián írásából megtudjuk, 1916-ban már saját otthont hozott létre a kísérletet túlélt nők számára. Mert a munkanélküliség, a szegénység, a lúgot ivó kis cselédek, a turulmadárról vagy a hidakról lehozott szerencsétlenek száma közben egyre nőtt. Erzsébet körúti lakásán hozta létre az Öngyilkosokat az Életnek Megmentő Irodát. Élete végén sem feledkezett meg a kemény sorsúakról: ami a vagyonából megmaradt, felajánlotta az öngyilkosok és a szegény sorba jutott emberek megsegítésére.

Hazánkban az első telefonszolgálatot 1970-ben Szabó Pál alapította Debrecenben, melyet a budapesti Éjjel-Nappali Lelki Elsősegélynyújtó Telefonszolgálat (É.L.E.T.) követett, Hegedüs Imre vezetésével. A nyolcvanas években több magyar nagyvárosban létesült lelkisegély szolgálat, ma vagy harminc szervezethez fordulhatnak a bajban lévők.

Heccből, viccből

A Magyar Lelkisegélynyújtó Telefonszolgálatok Szövetsége egyik vezetőjét, Dudás Erikát ezúttal interjú végett hívtam fel.

– Magyarországon ma több tucatnyi lelki segélyszolgálat és krízisvonal működik, különféle szervezetek fennhatósága alatt. Szükséges-e ennyi, vagy még több kellene?

– A Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetsége tizennyolc, Magyarországon működő, és öt erdélyi, felvidéki és kárpátaljai magyar nyelvű telefonszolgálatot fog össze, ötszáz önkéntessel. Magyarországon a bejövő hívások száma az utóbbi években folyamatosan nő, míg 2017-ben 150 ezret fogadtak önkénteseink, ez tavaly már meghaladta a 170 ezret. Idén is hasonló tendencia tapasztalható. Ebből is kitűnik, hogy nagy szükség van a különböző segélyszolgálatok működtetésére. Nem hiszem egyébként, hogy ennél több kellene.

– Az átlagemberek úgy vélik, mindenki, aki egy ilyen számot bepötyög, öngyilkos akar lenni. Milyen ügyekben telefonálnak legtöbbször a bajba, válságba jutottak?

– A szuicid, öngyilkossági gondolatokkal foglalkozó hívások három százalékban fordulnak elő, tehát nyilvánvaló, hogy nem mindenki öngyilkossági szándékkal hívja a 116–123 közös telefonszámot. A legtöbben a különböző érzelmi, párkapcsolati és generációs konfliktusok miatt. Az idősek sok esetben nagyon magányosak: ma már nem él együtt több generáció, és a nagyszülők ritkán láthatják unokáikat, főleg ha külföldre költöztek.

Gyakoriak a veszteségekhez, gyászhoz köthető érzelmi mélypontok. Mi nem ragaszkodunk hozzá, hogy valaki bemutatkozzon. Név nélkül, láthatatlanul, könnyebb a lelkiismereti, bűntudati kérdésekről vagy nagy fájdalmakról beszélni. Sokszor keresnek meg bennünket a különböző betegségben szenvedők és hozzátartozóik, de gyakran felbukkannak munkahelyi és jogi zűrök is a beszélgetések során.

– Milyen sikerélményt ad a telefonhívásokat fogadó önkénteseknek és profiknak egy-egy beszélgetés? Mikor érzi úgy valamelyik kollegája, hogy jól végezte a dolgát?

– Amikor a beszélgetés pozitív fordulatot hoz a segítségre szoruló életében, és az elkeseredett ember ismét lehetőséget lát a megoldásra. Vagy egyszerűen megkönnyebbül, mert megnyílik e pár perc alatt – nos, ez örömet okoz nekünk, függetlenül a gond súlyától. Ezért (is) érdemes önkéntesnek lenni…

– Mennyire megterhelő lelkileg ez a munka?

– Nem feltétlenül a válságos élethelyzetek vagy az öngyilkossági kísérletek miatt okoz lelki megterhelést, hanem mert magas a heccből telefonálók száma! Több mint hatvan százalék a téves, a néma, a gonosz kapcsolások aránya. De a fiatalokhoz köthető heccet is komolyan vesszük! Nem egy esetben előfordult, hogy az általában csoportban, buliból telefonáló, szórakozó fiatal egy másik időpontban, egyedül, otthonról újra felhívta a szolgálatot és segítséget kért, majd a háttérben meghúzódó problémáját elmesélte önkéntesünknek, mivel a rokonai vagy barátai előtt nem mert beszélni róla. Sokszor olyan ügyekben keresnek meg bennünket, amelyek nem ránk tartoznak. De a rosszindulatú megjegyzések, sértegetések, a durva hangnem elviselése okoz elsősorban nehéz pillanatokat. Az ilyen emberek sok esetben akadályozzák a hívószám elérését, azzal hogy foglalttá teszik a vonalat. Önkénteseink nappali műszakjai hat, az éjszakaiaké pedig tizenkét órányi időtartamúak. Magyarországon közel ötven éve jött létre az első telefonszolgálat az öngyilkosságok megelőzésére, válsághelyzetek kezelésére. Ma is ez az elsődleges célunk. A legtöbb hívás oka azonban manapság az emberi kapcsolatok hiánya és a megoldatlan érzelmi konfliktus. Leginkább a 46–60 év közöttiek keresnek bennünket.

– Melyek a csúcsidőszakok?

– Elsősorban a késő délután és az este. Mindenszentekkor és a karácsonyi ünnepkör idején hívnak minket legtöbbször. Egyébként nem jellemzők már a nagyon kiugró hetek, mint amilyenek az elmúlt évtizedeket jellemezték. Sajnos, a hecchívások számának növekedése is befolyásolja a csúcsidőszakok eltolódását.

– Befolyásolja-e a hívások számának alakulását, hogy ma már egyre többen fordulnak pszichológushoz?

– Mi ezt nem tapasztaljuk. A szolgálataink egyébként irányítanak is: az illetékes szakemberhez, szolgáltatást nyújtó intézményhez segítünk eljuttatni a minket megkeresőket.

Tönkremegy a család is

Léteznek alapvető szabályai a lelki segélynyújtásnak. Ilyen a titoktartás, sőt, a hívás során megtudott információk kizárólag a telefonáló beleegyezésével közölhetők más szervezetekkel. Az ügyeletesek nem tesznek rendőrségi vagy bírósági vallomást, amennyiben a nyilatkozat előnytelen a hívó vagy a telefonszolgálat számára. A telefonos segítés során alapvető az ingyenesség, a hívóra anyagi teher nem róható. Általában nem direkt tanácsadás történik, szokásosan a nehéz élethelyzetről beszélgetnek. Fontos a lehetőségek empatikus, józan feltérképezése, mely a világosabb átlátást szolgálja. A hívó önállóságának, döntéseinek tiszteletben tartása elsődleges szempont.

A tinédzser kor a legveszélyeztetettebb. Olykor azért esnek mély búbánatba fiatal lányok, mert nem lájkolták elegen a Facebook bejegyzésüket. Minden egyes gyermek és tinédzser öngyilkosság örök tragédia a család számára. A szülők magukat okolják, akkor is, ha az osztályon belüli kínzás, megalázás, bullying, kiközösítés volt az ok, amely a tizenévesek józan, felnőtt ésszel fel nem fogható, kegyetlen szokása – és nemcsak 21. századi jelenség.