2019/4 szám (április)

Egy gettó új élete

A Thököly út, a Dózsa György út és a Verseny utca által határolt terület a VII. kerület félreeső, elhanyagolt szöglete. A nemrég felújított Keleti pályaudvar és Baross tér szomszédságában elhelyezkedő, mackósajt alakú szigetet a kerület megrendelésére 2015-ben készült Budapest VII. kerület Erzsébetváros Integrált Településfejlesztési Stratégiája is a társadalmilag és fizikailag leginkább leromlott területnek nevezi. Ezt a dokumentumot a Pest Budapest Konzorcium jegyzi, s nem köntörfalaz, amikor leírja: a Verseny utca épületei „elgettósodtak”.

Jelinek Júda írása BUDAPEST 2000 után pályázatunkon harmadik helyezést ért el.

Az értelmező szótár szerint a gettó szót történelmi, de ha nem, szinte kizárólag pejoratív értelemben használják. A stratégia megálmodóinak ezt a szóhasználatát itt most nem elemzem tovább, habár az szakmai, valamint emberiességi szempontokból megkérdőjelezhető. Azt hiszem, a velős megfogalmazást summázhatjuk úgy, hogy a Thököly út–Dózsa György út és a Verseny utca által határolt városrész, amelybe beletartozik még a Murányi utca eleje a Jobbágy utca és a Százház utca is, komoly szociális problémákat mutat, és igazi urbanisztikai és városfejlesztési kihívásokat jelent. A stratégiát összeállító településfejlesztő szakemberek „Százház utca és környéke akcióterület – AT5”–nek nevezték el.

getto 01

A „Százház” épületei a Dózsa György (Aréna) út, Jobbágy (Bem) utca (szemben) és a Százház utca közötti területen. Háttérben a Keleti pályaudvar. A felvétel 1890 után készült. Forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára.

getto 02

Házak a Dózsa György út, Jobbágy utca és a Százház utca közötti területen. 1965. Forrás: Fortepan / Szalay Zoltán

Erre a tömbre és környékére egyébként sosem volt jellemző a kimagasló minőségű épített környezet vagy a felsőbb osztályok illusztris lakóközössége. A városrész védjegyét adó Százház utca onnan kapta a nevét, hogy 1875-ben egy amerikai üzleti hátterű magyar befektető az Ocker Márkus virágkertésztől megvásárolt telken, ahol addig rózsaültetvény volt, befektetés céljából száz teljesen egyforma, alacsony komfortú egyszintes házat építtetett.

Csikágó Pesten

A századfordulóra jellemző városiasodás és iparosodás korszakában jó üzletnek tűnhetett a telek beépítése, hogy a megállíthatatlanul növekvő számú gyári munkásság és a kispolgárok lakhatási igényeit orvosolják, a befektetők zsebeit pedig busás haszonnal tömjék ki, ám a vállalkozást bedöntötte a nagy hitelválság, a fejlesztés a bécsi Központi Földhitelbank tulajdonába került.

1884-ben a szomszédban megépült a Keleti pályaudvar, és a kerület is, ahogy Budapest – főleg Pest – többi része, rohamléptekkel fejlődött. Sorozatban születtek a három-, négyemeletes, igényes bérházak, a Százház utca környéke kis, egyemeletes, alacsony komfortú épületeivel leromlott, marginalizálódott. Kovács Lydia, a Vasárnapi Ujság tárcaírója, már 1913-ban ilyennek mutatja az állapotát: „A keleti pályaudvar mellett, a Thököly és az Aréna út modern palotái mögött rejtőzik a régi apacsfészek, Budapest székesfővárosnak legtipikusabb nyomortanyája”. Békés Pál Csikágó című regényének 1920 körül játszódó jelenetében „a vidék legveszedelmesebb zuga”-ként említi a városrészt, ahonnan „a világháború előtt, amelynek nem volt még sorszáma, hajnalonta újságpapírba csomagolt, halott csecsemőket vittek a Fehér Kereszt Kórházba”. Fekete Gábor 1970-ben a Népszabadságban megjelent, A pesti Csikágó című cikkében számol be a Százház utca környékén fennálló változatlanul áldatlan állapotokról: „lakni úgy laknak, mint ők vagy elődeik fél évszázaddal ezelőtt”.

Spontán rehabilitáció

Napjainkra, az utca nevén kívül már semmi sem emlékeztet a rosszhírű telepre. A házakból 2010-re az utolsót is lebontották.

getto 03

Az utolsó a „Százházból” (2009, Verseny utca 16.) Forrás: GoogleMaps

getto 04

Verseny utca 10. felújítás elött és után (2013–2014) Forrás: GoogleMaps

Az ingatlanárak felfutásának köszönhetően, amiben feltehetően nagy szerepet kaptak a környékbeli infrastrukturális és egyéb nagyberuházások (a 4-es metró, a Baross tér felújítása, az Aréna Pláza, a Garay téri vásárcsarnok és a Puskás Aréna építése), a kétezres évektől jelentős fejlődésnek indult a környék. A komfort nélküli, szanált házak helyén sorra épültek itt az igényes újak. Számos közülük nagy teraszokkal és tetőkerttel. Nyilvánvalóan a felsőbb-középosztályt célozva meg potenciális lakóként. A környék dzsentrifikációja és a lakók cserélődése szemmel láthatóan magabiztos tempóban haladt.

Ezzel párhuzamosan, illetve mindennek következményeként társasházak újultak meg. A Verseny utca 10. például önerőből tatarozta a külső homlokzatát – így az 1899-ben Relle Mátyás hentesmester megrendelésére épült, igen leromlott állapotú, négyemeletes eklektikus sarokház újra a környék éke lett.

getto 05

2000 után épült új házak: szebb kilátások. (Százház u., Jobbágy u.) Forrás: GoogleMaps

Erzsébetváros önkormányzata maga is jelentős és tevékeny szerepet játszott és játszik a környék fejlődésének formálásában. 2012-re felújíttatott egy leromlott állapotú házat a Murányi utca és a Százház utca sarkán.

2018-ban az önkormányzat újította fel a Murányi utca és Verseny utca sarkán található kutyafuttatót, és telepített ide mintegy két tucat fát. Továbbá, szintén 2018-ban, rendbe tette a rossz szerkezetű, macskaköves Jobbágy utcát. Igényes utcaképet és új parkolási rendet alakítottak ki egy fákkal beültetett kis zöld felülettel a Jobbágy utca és Verseny utca találkozásánál, a Verseny utca 10. előtt. (Habár néhány pad biztos nem ártott volna erre a kis térre, talán ezt a hiányosságot a későbbiekben pótolják majd.)

Százpark

Sajnos történtek nem éppen polgár- és városbarát lépések is. A Százház és Jobbágy utca közötti önkormányzati telken (Százház utca 1–27.) 2009-ig egy kerületi fenntartású sportcsarnok állt. Közvetlenül 75 millió forintos Európai Uniós támogatásból történt felújítása után lebontották. Sok mindent terveztek azóta ide, uszodát, új sportcsarnokot, iroda- és bevásárló komplexumot, szociális bérlakástömböt. Szerencsére azonban külső finanszírozás híján egyik sem valósulhatott meg. És most úgy tűnik, rákényszerülnek a legészszerűbb funkció megvalósítására abban kerületben, ahol a többihez képest a legkevesebb a zöldterület: parkot fognak itt kialakítani.

getto 06

Az új park látványtervei, Százház utca 1–27. Forrás: Evikint Kft.

2018-ra kellett volna elkészülnie, de a kivitelezés csúszása miatt csak 2019-ben fog megvalósulni. A tervek ígéretesek és a remélhetőleg szakszerű kivitelezés után a városrész 4500 négyzetméteren adhatják át a kerület legnagyobb és legigényesebb pihenőparkját a polgároknak. Ez a lépés lökést adhat a Százház utca és környéke további fejlődésének. Közismert, hogy a zöldfelület nagyon jó hatással van egy környék egészségi mutatóira, társadalmi kapcsolatokat erősít, egyfajta önbecsülést ad a lakosoknak, integrálva ezzel a leszakadó rétegeket, és nem utolsó sorban jelentősen felértékeli a közeli ingatlanokat. Megnövekedett átmenő forgalmat generál, amiből a környékbeli vállalkozások, boltok, éttermek profitálhatnak, ezáltal gazdasági és szociális katalizátorként hathat.

Nincs még neve. Hangulatos mementója lenne a városrész történelmének és játékosan tükrözné a változások üzenetét, ha Százparknak hívhatnánk.

Copyright © 2020 Budapest Folyóirat. Minden jog fenntartva.