Budapest, 1972
újságíró, muzeológus

1998-ban végeztem az ELTE- BTK Új-és Legújabbkori Történeti Muzeológia szakán. Szakmai gyakorlatomat a Budapesti Történeti Múzeum Kiscelli Múzeumában végeztem, ahol a várostörténeti osztályon bepillantást nyerhettem, hogy mit gyűjtenek, mivel foglalkoznak a Budapestet jól ismerő és szerető muzeológusok. Talán itt Kiscellben kezdődött az érdeklődésem a város, főleg Pest iránt, régi fényképeket kerestem a VII. és a VIII. kerületről, nagyszüleim, szüleim lakhelyéről.

Édesanyám a Józsefvárosban, a Teleki téren, édesapám az Erzsébetvárosban, a Dohány utcában nőtt fel. Gyerekkoromban nagyon szerettem hallgatni a történeteket az ottani kemény, zord, gondokkal teli világról, amelyek természetesen mindig tanulsággal és általában szerencsésen végződtek. Szüleim a Teleki téren ismerkedtek meg, és néhány év után költöztek a IX. kerületbe, a Mester utcába. Én már itt születtem, és azóta is a Ferencvárosban élek.

1999-től két éven keresztül a Mravik László vezette restitúciós kutatócsoport tagja voltam, ahol rengeteget foglalkoztunk neves műgyűjtők nagyhírű gyűjteményeivel. Úgy gondoltam, hogy ebből a témából érdekes cikksorozat lehetne, ezért megkerestem Buza Pétert, aki akkor a Népszabadság Budapest rovatának vezetője volt, és felvetettem neki az ötletemet. Nem vetette el az elképzelésemet (ami később meg is valósult), de ajánlott egy régóta parlagon heverő témát, azt, hogy kövessük nyomon hogyan látták, hogyan festették le festőink fővárosunkat a XIX. század végétől napjainkig. Két éven keresztül ment ez a sorozat hetente a Népszabadságban, majd 2004-ben a Corvina Kiadó Festői Budapest címmel könyv formájában is megjelentette cikkeimet. Szerencsére, tavaly újrakezdhettem a sorozatot a Budapest folyóirat hasábjain.

2006. március