TÖRÖK ANDRÁS (1954, Budapest)
művelődéstörténész, kulturális menedzser

Az Eötvös József Gimnáziumban, majd a budapesti bölcsészkaron, angol-történelem-újgörög szakon folytatott tanulmányokat követően voltam nyelvtanár, színházi tipográfus, szabadúszó fordító, a demokratikus ellenzék közkatonája, népszerű irodalomtörténeti munkák szerzője. A rendszerváltás közben és után a 2000 című havi lapot szerkesztettem barátaimmal. Aztán a kulturális minisztériumban, a Nemzeti Kulturális Alapnál voltam magas beosztásban, majd a Mai Manó Ház alapító igazgatója lettem. Jelenleg egy Summa Artium nevű non-profit szervezetet vezetek, amely a kultúra és az üzleti élet közelebb hozását tűzte ki célul.

Noha egész életemben szenvedélyesen érdeklődtem Budapest iránt, 1986 mégis fordulópontot jelentett. Bécsben nászúton járva, a Shakespeare and Company boltban különleges útikönyveket vásároltam a városról - amelyekből az igazi várost lehet megismerni, nem csak a kulisszákat. 1989-ben jelent meg Budapest: A Critical Guide című könyvem (németül, franciául, olaszul is, magyarul: Nagy Budapest Könyv.) Azóta nem új könyveket írok, hanem ezt az egyet írom újra, 2005-ben jelent meg a 7. átdolgozott kiadás.

Minthogy soha nem végeztem levéltári alapkutatásokat, írói munkásságom voltaképpen élősködés mások munkáján. Mindig is vonzódtam a helytörténészekhez, hivatásos és amatőr Budapest-rajongókhoz. Már sok éve tervezgettem, hogy alapítok egy asztaltársaságot, akikkel havonta összejövünk. Még ma is csak tervezgetném, ha Saly Noémi, akinek megemlítettem a dolgot, nem mondja azt, hogy jó, akkor a jövő hónapban, a Centrálban. Először 2002 májusában találkoztunk. Ott nem volt megfelelő különterem ennyi embernek, és némi vándorlás után a Spinoza Házban kötöttünk ki. Nagyon szeretek összejönni a barátaimmal ezeken az első keddeken. És annak is örülök, hogy Buza Péter újraindította a Budapestet. Néha azt álmodom, hogy egy pók vagyok, nyolc lábammal egy-egy érdeklődési területen állok: történelem, építészet, műemlékek, szociológia, vendéglátás, fotográfia, design, internet. Budapest-könyvem révén mindegyik területen új barátokat találtam.

Szenvedélyemmé vált a város népszerűsítése külföldieknek. Beutaztam sok országot, (kedvenc városaim Amsterdam, Párizs, Velence, New York), lett volna alkalmam külföldön dolgozni, de Budapest sosem eresztett. Zuglóban nőttem fel, aztán laktam a Józsefvárosban, Angyalföldön, sokáig az Ólipótvárosban, most költözünk az Újlipótvárosba. Budán csak nagyon rövid ideig laktam, nem is tudtam megszokni. Egész Budapest a szűkebb pátriám, hasonlóan ahhoz, ahogy magyarként egész Európát tekintem hazámnak.

2006. január