1965 Budapest

nevelőtanár, újságíró

A Várat, és a Vízivárost jól ismerő budai fiatalként a Szilágyi Erzsébet Gimnázium padjait koptattam. Innen azonban hosszú és kacskaringós út vezetett az első megjelent írásomig. Eredetileg zenésznek készültem, de az e pályához szükséges megszállottság hiányzott belőlem. Nagybőgőm ma is gazdátlan áll a szobám sarkában.

A filmezés iránti szenvedélyemnek köszönhetően az 1986-os év már a Magyar Televíziónál talált. Előbb kellékesként, majd éveken át mikrofonosként dolgoztam. A kábelek, és keverőpultok sajátos világából jelentkeztem a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola levelező tagozatára, ahol magyar-történelem szakos diplomát szereztem.

Ezt követően tíz éven át az MTV Rt szerkesztő-riportereként dolgoztam. Munkám során egész Magyarországot bejártam, sőt több szomszédos országból is készíthettem tudósításokat. 1998-tól tagja voltam a később megszűnő "HÉT" alkotógárdájának is.

A cég radikális létszámcsökkentése engem is heteken belül az épületen kívül talált. Bár külsősként még dokumentumfilmeket készítettem, ám ekkor már kapcsolatot kerestem az írott sajtóval. 2001-ben a Népszabadság Budapest melléklete nemcsak befogadta első írásaimat, hanem egészen megszűnéséig megjelenést is biztosított számukra.

Úgy érzem, e cikkek megírása közben váltam a város múltját, történetét felkutató, vagy éppen mai életét, különlegességeit bemutató budapesti újságíróvá. Bár e szót csak félve írom le, hiszen jómagam sosem tanultam e szakmát. Budapest nekem örökké titkok és rejtélyek tárháza marad. Számomra legkedvesebb a múltat ismerők szóbeli emlékeinek, és féltve őrzött archív fényképeik összegyűjtése.

Már tizenhat éve a Duna bal partján, Pestújhelyen élek. Munkám Rákospalotához köt. Évek óta a patinás Lánynevelő Intézet fiatalkorú bűnelkövetőivel foglalkozom. De nincs nap, hogy a város utcáit járva ne találnék olyan témát, aminek ne lenne helye az újraindult Budapestben. Számomra mindenképpen megtiszteltetés e neves csapat tagjának lenni.

2006. június