A 2009-ben alapított Kadarka Kör a legendás, sokszáz éves magyar kékszőlő-fajta borászati karrierjét egyengető asztaltársaság. Több más intézménnyel, civil formációval, szőlészekkel, borászokkal, a Budapesti Városvédő Egyesülettel, a Kadarka Szalonnal szövetkezve az elmúlt két és fél évben kezdte felépíteni projektjét: a város hajdan leghíresebb kertkultúra-terméke, a kadarka alapú Budai Vörös újrateremtését, Budapest idegenforgalmának leendő zászlósboraként.

2010-ben és 2011-ben elsősorban arra irányultak az erőfeszítések, hogy előkészítsék a fajta újratelepítését az egykori klasszikus Budai Borvidéken, városközeli telkeken. 2011 nyarára jutott el oda ez a (rész)program, hogy a telepítést első területegységként befogadta a nagy író hajdani szőlősének otthona: a Jókai-kert. (Természetvédelmi kezelője a programot támogató környezetvédelmi államtitkárság szervezeti rendszerében működő Duna-Ipoly Nemzeti Park).

Idén ősszel szimbolikus, de tényleges lépéssel − mintegy nyolcvan gyökeres oltvány elplántálásával (a ballószögi Hetényi Pincészet szaporítóanyagával) − kezdjük meg a telepítést. Tavasszal folytatjuk a munkát, s 2012 őszén fejezzük be.

A területen mintegy 1200 tőke fér el a hagyományos bakművelésre, kisebb részben alacsony kordonos művelésre berendezett és a bioszőlőknél szokásos, hagyományos védekezési technikákkal és anyagokkal kezelt szőlőskertben. Az oltványokat az összes történelmi magyar borvidékéről, a legjobb kadarkás dűlőkről gyűjtjük be az Alföldtől Egerig, Szekszárdtól Villányig, Ménestől a Délvidékig.

A Jókai-kert így megszülető történelmi szőlőstáblája: KADARKÁINK KERTJE.

Minden borász és borászat, aki és amely a programban részt vesz, osztozik a terület marketingjének hasznában, s így közösen borunk, a kadarka hungarikumként történő felmutatásában.

Amennyiben a termőterületek rendszere akár állami, akár vállalkozói alapon tovább építhető a klasszikus Budai Borvidéken – ami kívánatos, és programunk következő lépéseként ezen dolgozunk –, úgy az újjászülető Budai Vörös kereskedelmi forgalma is törvényesíthető, megszervezhető lesz. De a fajta történelmi bemutató kertje addig is további híveket szerezhet a kadarkának és a programnak, támogatókat sikeréhez.

A kert telepítésének szimbolikus eseményét október 28-án, pénteken kora délutánra, három órától tervezzük. Színészek és amatőrök lépnek fel, 20-30 perces műsoruk keretében jelmezes sváb szüreti mulatság jelenetei mellett ismerkedhet a közönség Jókai kortársainak a kerttel kapcsolatos szövegeivel. Jókai a svábhegyi Hétház és Budakeszi lakóiból szervezte gazdasága munkásait – maga a szőlészet-borászat is hagyományos sváb foglalatosság volt a szűkebb (Hegyvidék) és a tágabb (Budai Hegység) térségben.

A hagyományos eljárással, kádban kitaposott, káciban érlelődő egy mázsa kadarkát az egri Hagymási József ajánlotta fel. Bor is lesz belőle, hogy a 2012. évi szüreti ünnepen megkóstolhassák majd az akkor részt vevők. (Ezt az eseményt új és új szereplőkkel a Jókai-kerti szőlő termőre fordulásáig – 2015 – megismételjük)

A rendezvény fontos programelemeként dr. Illés Zoltán államtitkár beszél arról, hogy a természet- és tájvédelem a kultúrtáj védelmét, újraépítését is jelenti. Ennek lehet koncepciót teremtő példája Kadarkáink Kertje. Ezt követően a Kadarka Kör tagjai, a BVE delegációja, s más közreműködők képviselői, illetve maga a közönség elplántálják az oltványokat az előkészített mintegy nyolcvan ültetőgödörbe. A telepítés s a szüreti műsor fizikai munkáit a közeli Rendőrtiszti Főiskola hallgatói vállalták.

További információk: dr. Buza Péter, a KADARKA KÖR főkadarnagya 06-30-9415-491, Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.