Százötven éve született Ferenczy Károly, a magyar festészet egyik legnagyobb hatású alakja. A Magyar Nemzeti Galéria nagyszabású időszaki tárlatait befogadó „A” épület két szintjét foglalja el a Ferenczy Károly kiállítás, mely nem a műtárgyfolyam kronológiájára, stiláris korszakaira koncentrál elsősorban, hanem jól elkülöníthető festői motívumok mentén tárja fel az életművet. A teremsorokban nyolc nagyobb témacsoport, azon belül néhány árnyaltabb témaegység nyomán bomlik ki az œuvre. (Önarckép, Zsánerkép, Nagybánya, Portré, Műterem világa, Bibliai képek, Család, Alkotói folyamat) A kiállításon Ferenczy Károly közel 150 festménye, 80 grafikája kerül bemutatásra, emellett mintegy 50 dokumentum (fotó, levél, katalógus, könyv) egészíti ki az anyagot. A tárlathoz reprezentatív, tudományos katalógus is társul, melyben Ferenczy alkotói periódusait a korszakot kutató művészettörténészek mutatják be, és a kiállításra kerülő művek, az életműben elfoglalt jelentőségüket alátámasztó adatokkal ellátva kerülnek reprodukálásra. Ferenczy Károly gyűjteményes kiállítása Magyar Nemzeti Galéria, A épületében látható 2012. május 27.-ig

És ha már a Várban járnak, nézzek be az Országos Széchenyi Könyvtárba. 200 esztendővel ezelőtt született Heckenast Gusztáv könyvkiadó, akinek nevéhez fűződik a modern magyar nyelvű könyv és sajtó kiadástörténetének egyik fontos fejezete. Számos érdekességet hallhat és láthat a három tematikusan berendezett teremben; megtekintheti többek között a Heckenast kiadó kiadványait, szakember segítségével kipróbálhatja a „Heckenast-örökséghez” kapcsolódó egykori nyomdagépet is, az eredeti Columbia gyorssajtót, amelyen a 12 pont első példányait nyomtatták. A nagypolgári enteriőrök, a pilismaróti kúria berendezési tárgyai között sétálgatva pedig bepillanthatunk egy 19. századi irodalmi és művészeti szalonba, ahol törzsvendég volt többek között Bajza József, Vörösmarty Mihály, Jókai Mór, Eötvös József és Gyulai Pál. A kiállítás megtekinthető nyitvatartási időben 2012. március 30.-ig.

Pesti újságírónak lenni a húszas-harmincas években lehetett a legjobb, amikor a Körúton egymást érték a jobbnál jobb irodalmi kávéházakban tanyázó hírlaposok, költők, fordítók, hajnalig vitatkozva a két legfontosabbról: a nőkről és a művészetről. Ezt a kort idézik meg a Hadik kávéházban Molnár-C. Pál újságcikkekhez készített grafikái, amelyekből a Hadik kávéházban nyílt kiállítás. Horváth András Dezső teljes cikkét itt olvashatják el, a rajzokat pedig a Hadikban - XI. Bartók Béla 36.- nézhetik meg március 11-ig.

A 2009-ben alapított Kadarka Kör a legendás, sokszáz éves magyar kékszőlő-fajta borászati karrierjét egyengető asztaltársaság. Több más intézménnyel, civil formációval, szőlészekkel, borászokkal, a Budapesti Városvédő Egyesülettel, a Kadarka Szalonnal szövetkezve az elmúlt két és fél évben kezdte felépíteni projektjét: a város hajdan leghíresebb kertkultúra-terméke, a kadarka alapú Budai Vörös újrateremtését, Budapest idegenforgalmának leendő zászlósboraként.

2010-ben és 2011-ben elsősorban arra irányultak az erőfeszítések, hogy előkészítsék a fajta újratelepítését az egykori klasszikus Budai Borvidéken, városközeli telkeken. 2011 nyarára jutott el oda ez a (rész)program, hogy a telepítést első területegységként befogadta a nagy író hajdani szőlősének otthona: a Jókai-kert. (Természetvédelmi kezelője a programot támogató környezetvédelmi államtitkárság szervezeti rendszerében működő Duna-Ipoly Nemzeti Park).

Idén ősszel szimbolikus, de tényleges lépéssel − mintegy nyolcvan gyökeres oltvány elplántálásával (a ballószögi Hetényi Pincészet szaporítóanyagával) − kezdjük meg a telepítést. Tavasszal folytatjuk a munkát, s 2012 őszén fejezzük be.

A területen mintegy 1200 tőke fér el a hagyományos bakművelésre, kisebb részben alacsony kordonos művelésre berendezett és a bioszőlőknél szokásos, hagyományos védekezési technikákkal és anyagokkal kezelt szőlőskertben. Az oltványokat az összes történelmi magyar borvidékéről, a legjobb kadarkás dűlőkről gyűjtjük be az Alföldtől Egerig, Szekszárdtól Villányig, Ménestől a Délvidékig.

A Jókai-kert így megszülető történelmi szőlőstáblája: KADARKÁINK KERTJE.

Budapest a XIX. században, remek felvételek itt

Zugló és Budapest június első hetében emlékezik meg KINSZKI IMRE (1901-1945), a nemzetközi rangú fotográfus születésének száztizedik évfordulójáról. 2011. június 2-án csütörtökön délelőtt 11 órakor avatjuk a Róna utca 121. szám alatt az egykori lakóhelyét megjelölő emléktáblát. Emlékező beszédet mond Dr. Buza Péter művelődéstörténész és  Dr. Papcsák Ferenc, Zugló polgármestere.

Június 2-án, csütörtökön 18 órakor nyitjuk meg a KINSZKI BUDAPESTJE című fotókiállítást a millenniumi földalatti Hősök terei megállójában. Kinszki életművét méltatja, a kiállítást - amely a földalatti hét állomásterében, Zuglótól az Oktogonig mutatja be a holokauszt áldozatává lett alkotó városképeit – megnyitja Kincses Károly fotómuzeológus. Köszöntőt mond Dr. Papcsák Ferenc, Zugló polgármestere.