Gyulai István a legrégebben hivatalban lévő budapesti kerületi főépítészek egyike. Az állást pályázat útján nyerte el tizenhat évvel ezelőtt. Kispesti lakos, a Városháza közelében, a Kossuth Lajos utcában van az otthona. A kerületben végzett munkájáról, a tervezett fejlesztésekről, felújításokról nyilatkozott a BUDAPEST rovatszerkesztőjének, Vargha Mihálynak.

- Nagy türelem kellett ahhoz, hogy 1993 óta minden újabb ciklusban tovább gyakorolhassam a hivatalomat. Minden választáson új ember került a polgármesteri székbe, minden esetben újra meg kellett találni az együttműködés stílusát. Mindig a szakmaiságot és az egyenes megközelítést képviseltem, s ez mindig "bejött".

- Kispest önálló kisváros volt, 1950-ben, Nagy-Budapest megalakulásakor csatolták a fővároshoz. Akkor már elérte jelenlegi népességét, a hatvanezret, de volt nyolcvanezer is a lélekszáma, az 1980-as évek elején. Azután - a többi kerülethez hasonlóan -, megindult a kivándorlás, elsősorban az agglomerációba. Mindez elsősorban a panel lakótelepeket érintette, de ha főváros egészét tekintjük, a sűrűség általában is csökken. Az egy főre jutó négyzetméter nő, ami szerencsés, hiszen a lakáskörülmények javulását jelenti. Kispest lakossága az utóbbi két évtizedben közel húszezer fővel csappant meg, jelenleg 61.500 fő. A kerület fejlesztési koncepciójának egyik fő eleme a népesség szinten tartása, illetve lehetőség szerint minimális növelése, aminek eszköze a lakásberuházások ösztönzése.

- A KÖKI-vel, a Kőbánya-Kispest közlekedési csomóponttal szemben már megépült mintegy 300 lakás, és további 100-200-ra van kilátás. 165 lakás épül a Csinszka Kert lakóparkban, az Ady Endre úton. Befejezése 2010-ben esedékes. Kisebb projektek keretében lakások épültek még a Corvin házban (40-50 lakás), Wekerle közelében, és egy másik lakótömb a József Attila utcában (146 lakás). A panel lakótelepek építésekor "itt ragadt" egy terület, amely a városközponthoz kapcsolódik, akkoriban nem szanálták. Ennek a lakáscélú fejlesztése is elkezdődött már, és folytatása a közeljövőben várható.

- Milyen helyet foglal el Kispest? A fővárosi településszerkezeti tervben (TSZT) itt egy alközpontot alakítottak ki, ez a Kőbánya-Kispest metróvégállomás. Úgynevezett intermodális csomópont, ugyanolyan rangot képvisel a fővárosi hierarchiában, mint az Örs vezér tere vagy a Moszkva tér. Persze, ha megnézzük, ez nem jelent olyan színvonalú kiépítettséget. Sőt az utóbbi években e környék szlömösödése már olyan fokú volt, hogy elkerülhetetlenné vált a korszerűsítése. Ebből az igényből indult ki a Kőbánya-Kispest csomópont, a KÖKI komplex fejlesztése. Ez összesen 160 ezer négyzetméteres beruházást eredményezett, amelyen belül 50-55 ezer négyzetméter a kereskedelemé. A tervezés során sok vita volt erről, de mint szakember azt gondolom, hogy fontos és mindenképpen hasznos beruházás. Teljes egészében magánbefektetők finanszírozzák. Átépül a buszpályaudvar, és akadálymentes közlekedési csomópont létesül - új felüljáróval a metróhoz és a vasúthoz -, amely nemcsak Kispestet, hanem az egész dél-pesti régiót kiszolgálja. A hatástanulmány szerint hatszázezer ember mindennapi életét érinti majd, és kiszolgál például sok XVII. kerületi vagy csepeli lakót is, az innen induló buszokkal. Fogalmazhatunk úgy is, hogy "az ország kapuja" a repülőgéppel érkező számos turista számára, hiszen itt van a Ferihegyi Repülőtérre induló buszjárat végállomása is.

- A beruházáshoz a nagyrészt zöldbe ágyazott intézményi övezetbe sorolt, az épületállományt tekintve lepusztult állapotú telkek eladása adta meg a lehetőséget. A főváros egy BKV sportpályát értékesített, a kerület pedig a napközis tábor telkét. A beruházó saját költségén vállalta a buszpályaudvar és a metró-végállomás felújítását, amelyhez egy közel négyezer négyzetméteres agóra-szerű városi tér fog kapcsolódni. Ennek kialakítását dr. Schneller István, volt budapesti főépítész erőteljesen szorgalmazta a tervtárgyalások során. A projektnek máig vannak ellenzői, a legnagyobb ellenállást a helyi kereskedők részéről tapasztaltuk, akik hevesen igyekeztek védeni érdekeiket. Most már úgy néz ki, sikerül rendezni a vitás ügyeket. A kerületben ilyen nagyságrendű beruházás még nem volt. S persze már rég nem úgy van, hogy minden állami beruházás formájában valósul meg: külső befektetők valósítják meg a programokat. Így épült meg az EUROPARK, ami annak idején a harmadik nagy bevásárlóközpont volt Magyarországon - ezt így tartjuk nyilván, az első volt a Pólus, a második a Duna Pláza. Véleményem szerint bevásárlóközpontok számára sokkal megfelelőbb helyszín a metróvonalak valamely állomása, mert ezáltal csökken a városi autós mozgások száma, a környezeti hatások kedvezőbbek.

- Az EUROPARK bővítése is napirenden van, a központi tervtanács már tárgyalta és elfogadta, de megvalósítása még nem kezdődött meg. Vele szemben, az Üllői út túloldalára tervezett NEO-Center kivitelezése is várat még magára. Ott - negyvenezer négyzetméteren - nem fog túltengeni a kereskedelem, irodai, rekreációs és vendéglátó funkciókat is szolgál majd.

- Településszerkezeti helyzetéből is fakadóan fejlődik, alakul Kispest, amiben igen jelentős szerepe van városon belüli helyzetének, s főleg a metróvonalnak. Magának a kerületnek nincs olyan markáns központi térsége, mint más városrészeknek, viszont több olyan kisebb térrel rendelkezik, melyek felújítása a közeljövőben esedékes. Erre "főterek felújítása" címmel indítottunk programot, aminek keretében tavaly-tavalyelőtt el is készült a Templom és a Városház téré. A családi házas Kispest központja - főterecskéje - a Templom tér, hagyományos városközpontja pedig a Kossuth tér, ahol a díszpark felújítása történt meg a legutóbb, az EUROPARK beruházóinak felajánlásából, külső forrásból. Fontos feladatunknak tartjuk, hogy településrendezési szerződéseket tudjunk kötni a költségvetésből hiányzó források előteremtésére.

Az építészeti szempontból kiemelkedő Wekerle-telep központja a Kós Károly tér, melynek felújítására egymilliárd forintos európai uniós projekt-pályázatot nyújtunk be. A telep szelleméhez méltó új tér kialakítását, funkcióinak bővítését tervezzük.

- Tályog a kispesti fejlesztések testén a Stefánia-ház elnevezésű, megrekedt projekt a Kossuth tér közelében. Két ciklussal korábban, 2001-ben kezdődött. Sajnos mindig olyan beruházóval kötöttünk szerződést, akiről csak utólag derült ki, hogy nem elég tőkeerős az építkezéshez. Jelenleg több per van folyamatban, így a befejezés a közeljövőben sem várható. Nem a szakmai irányításon, nem a képviselő-testületen vagy a főépítészen múlik, ha egy ilyen ügyben alkalmatlan partnerekkel kerülünk kapcsolatba. Ráadásul a globális hitelválság nyilvánvalóan tovább nehezíti a projekt megvalósítását.

- Kispest területe 95 százalékban beépült, ezért távlati lakóterületi fejlesztésekkel alig lehet számolni. A Kertvárosban a Méta utca-Zombor utca-Gyáli patak által határolt terület a rendszerváltozás előtt a Gyáli Termelőszövetkezet magántulajdona volt. A 16,5 hektárt még 1998-ban a Fővárosi Közgyűlés mezőgazdasági övezetből L4 lakóövezetbe sorolta. A jóváhagyott rendezési terv alapján ötszáz-hatszáz lakóegység építését tervezi egy befektető, de még nem kezdtek hozzá a megvalósításához. Mellette van a Fővárosi Kertészet területe, amely hasonló nagyságú családi házas beépítésre lehet majd alkalmas a Méta utca - Nagykőrösi út térségében.