A Nyár utca 7. kapualjában Hungária csempeképe fogad: az allegorikus nőalak fején korona, jobbjában kard, bal keze az ország címerpajzsán nyugszik. Gyakorlatilag ez az egyetlen dolog, ami a Hungária Fürdő és Continental Szálloda három utcára nyíló épületegyütteséből mára - s épen - megmaradt.

A főváros belső területeinek utcáit házról-házra képben és írásban megörökítő akciók sorában a harmadik Belső-Erzsébetváros "feldolgozása" volt. 1983-ban, a Budapesti Városvédő (akkor még Városszépítő) Egyesület megalakulásának évében Bernáth András és Rényei Kálmán ezekkel a szavakkal fejezte be a vállalt "feladat", a Nyár utca - Dohány utca - Klauzál utca határolta szállodai és fürdőépületekről írt dolgozatát: "A három épület jövője bíztató. Felújításukra és hasznosításukra több terv is készült. Jelenleg a legvalószínűbb megoldás szerint az épületekben kap helyet az IBUSZ, az Illetményhivatal és a KISZ Rockszínháza. A nagycsarnok sem lesz lebontva, itt kap helyet a Rockszínház aréna-szerű kamaraterme, a BUVÁTI terve szerint eredeti állapotában." "Úgy legyen!" - fűzték még hozzá a biztató helyzetjelentéshez a szerzők. Mintha megérezték volna, mi (nem) következik. (Rényei - Bernáth fotóival illusztrált - írása megjelent a BUDAPEST 1984/10. számában.) A rendszerváltás utáni telekspekuláció okozta várospusztulás (talán) legjellegzetesebb esetévé lett ez az együttes Budapesten, a VII. kerületben. Olyan szép lassan ment végbe, hogy még vagy már nem érte el azt az ingerküszöböt, amit egy-egy Holló utcai, vagy Király utcai, Akácfa utcai panama újra és újra átlép most, az új évezred első évtizedében. S. Farkas Beverly Hills Kft.-je volt az utolsó tulajdonosa a házaknak, melyeket a Fővárosi Önkormányzat rendelete védetté nyilvánított. A "helyi védelem" kimondásának vagy törlésének előterjesztését a Várostervezési és Városképvédelmi Bizottság állásfoglalása előzi meg. Jegyzőkönyvekből kereshető vissza, hányszor jelent meg a Bizottság előtt személyesen is Horváth Nóra, a Beverly Hills képviselője, hogy a védettség megszüntetését szorgalmazó újabb és újabb "kérelmüknek" érvényt szerezzen. A Települési Értékvédelmi Ügyosztály és a bizottság azonban hajthatatlannak bizonyult. Nem így az erzsébetvárosi polgármesteri hivatal. Az üresen álló házak őrizetlenül pusztultak, minden mozdíthatót vagy kiszerelhetőt elhordtak belőlük, a padlók, lépcsőházak, korlátok faanyagából rakott tüzeknél melegedtek, főztek a hajléktalanok. A házak elérték azt a helyzetet, amikor már egy-egy újabb részletüket életveszélyessé lehet nyilvánítani, s legalizálva a pusztulást, a pusztítást, kiadni a bontási engedélyeket. Az épületek így lassan elfogytak, s közben az "ingatlanfejlesztő" (ahogy ezt a tevékenységet ma nevezik) elérte, hogy a lehető legnagyobb beépítési százalékra, s egy - majd úgysem megvalósítandó - tervre megkapja az építési engedélyezési eljárásban illetékes kerületi jegyző (hivatala) áldását. Szabad utat kapott, s megtörténhetett az, amire számos példát tudunk a mai Budapesten: a "fejlesztő" a (minimum "elvi") építési engedély birtokában busás haszonnal továbbadja tulajdona romjait, vagyis annak "zöldmezős" beruházásra előkészített telkét. A Zeina Hotel Kft. az új tulajdonos, amely Beverly Hills Kft-t s vele a házegyüttest megvette Farkas úrtól. Új terveket készíttettek, s 2008 végén megkezdték az alapozást Nyitható-csukható. Szenzáció! Edvi Illés Aladár 1896-ban megjelent Budapest Műszaki Útmutatója beszámol a leghíresebb fővárosi fürdők mellett Freund Vilmos építész új Körúti Fürdőjéről is, mely akkor nyitotta meg kapuit az Erzsébet körúton, s amely a Grand Hotel Royal szomszédságában több mint száz év múltán - hosszú álomból ébredvén - újjáépült nemrég. Itt olvashatunk arról is, hogy a 19. század harmincas éveiben már megvolt Rumbach doktor fürdője a Városliget közelében, és Gumperl (másutt: Gamperl) András selyemkereskedőé a Nyár utcában.

Ezek az "ásványfürdők" vastartalmú vizükről voltak nevezetesek. A Gumperl-féle intézetnek négy szobája volt mindössze. A szálloda vendégeinek zöme vidéki kereskedőkből, ügynökökből, Pestre felruccanó kistisztviselőkből állt. Alagsorában szerény vendéglő üzemelt. A működtetés problémáira utaló írásos töredékek arra engednek következtetni, hogy a folyamatosan bővülő és egyre több pénzt fialó vállalkozás leglátványosabb elemének számító központi fürdőépület már az üzleti csúcs korszakán túl született meg. Valaha a pesti bérházak közepes anyagi körülmények között vagy annál is szerényebben élő polgársága ide rándult át tisztálkodni és közösségi életet élni fürdőszoba nélküli lakásaiból.

1897-ben az új tulajdonos, a Ringer-család korszerűsítette és a Klauzál utca felé bővítette kád- és gőzfürdővel, majd az 1908-ra elkészült, Dohány utca 44. alatti új épületben nagy uszodával, ahol versenyeket is rendeztek. Ágoston Emil építész remekbe szabott, keleties hangulatú de az általa oly sokra becsült angolszász kortárs építészettel is sok rokonságot mutató épületet tervezett. 1500 kabinról és saját "divatosztályról" tudhatunk, meg arról, hogy a fürdő látogatói többek között a New York kávéházból érkező, hajnalonként itt ejtőző írók, művészek voltak.

A tartóoszlopok az uszoda vizében álltak. Így a közel negyven méter hosszú medencében csak négy versenypályát tudtak kijelölni, az oszlopok közötti vízfelület az oktatást szolgálta. "A mennyezeten elhelyezett motorhajtotta csigákra vannak az úszást-tanulók erősítve, az addig hagyományos, patriarchális rúd helyett, aminek következtében 14 ember tanulhat egyszerre úszni" - írja az intézmény kortárs méltatója. A víz mélysége 1,10 és három méter közötti, a sötétkék majolikával burkolt medence mélyén négy vékony párhuzamos világoskék csempecsík jelölte ki az úszók pályáját. A vizet folyamatosan cserélték, s éjszakára teljesen leengedték, biztosítva így a megfelelő higiéniai körülményeket.

Az íves, üvegezett tető az időjárási viszonyoknak megfelelően villanymotor-meghajtással nyitható, csukható, ami Magyarországon akkor szenzáció-számba ment. Volt lift, páternoszter, s a tetőről a város háztengerére széles panorámát kínáló napozóterasz (akárcsak a Körúti Fürdőben hajdanán). A Ringer-testvérek beruházásának nagy sikere volt Budapesten, s a sikerből Ágoston Emilnek, s építésvezetőjének, Bánfy Sándornak is jutott.

1920-tól átalakul az uszoda filmszínházzá, Kamara-mozgó néven. Ebben a medence lejtésével éppen ellenkező irányban megemelt terű térben működött később a Honvéd színház, s a Fővárosi Nagy Varieté a Rákosi-korszakban. Az eredeti, a Dohány utca felé lejtő uszodaszint, vagyis a medence kék csempékkel burkolt felületei a '80-as években még megvoltak a nézőtér alatt.

Blaha Lujza Színház volt a neve éppen, amikor bemutatták benne a kor legendássá vált operettjét, a Bástyasétány 77-et. 1963-ban, mint Tarka Színpad zárt be, a tulajdonos HungarHotels utolsó "bérlője" a Nyugdíjintézet lett, melynek 1974. évi kiköltözése után következett az évtizedekig tartó némaság.

És elfogynak a házak

A Hungária Fürdő mellé, a Nyár utca 3. - Dohány utca 42. számú telken 1922-ben 170 szobával megépült a Continental Szálloda, mely végleges kiürítése előtt a Corso Cipőkereskedelmi Vállalat raktára, a BUVÁTI, illetve a Fővárosi 2. sz. Építőipari Vállalat székháza volt. Míg állt, lépcsőházában elolvashatta bárki, hogy "Átépítését tervezte és vezette Novák Imre műépítész 1921-26." Ágoston Emilt, a Hungária építészét is tábla örökítette meg a Dohány utcai ház falán, míg a Klauzál utca 6. külsején csak "Székely L. Könyvkiadó Vállalatának" elmosódó felirata volt olvasható.

Érdekesség, hogy a Nyár utca 7. lebetonozott udvarán észlelhető egy medence körvonala, a Klauzál utca 8. udvarán pedig ma is ott áll a gyárakéhoz hasonló téglakémény, amely az együtteshez tartozó hatalmas mosodát szolgálta ki. Ez - Hattyú gőzmosoda néven - még a fürdő bezárása után is működött. (Az egész komplexum vízellátását egyébként a pinceszinteken kiépített kutak látták el.) Ezt a házat is megvette, kiürítette, a lakókat kivásárolta egy "ingatlanfejlesztő", de még nem kapott bontási engedélyt...

A házak kiürítésekor még minden értékre rácsodálkozhatott, aki bejutott. A Dohány utca - Nyár utca sarki szállodai bejárat mögött faragott portásfülke-recepció állt, tovább lépve egy ovális, ólmozott színes üvegkupolával fedett csarnokba jutottunk. A Klauzál utcai kapu mögött szintén üvegkupolás, márványlapokkal és apró színes mozaikokkal burkolt oszlopoktól körülvett/tartott háromszintes csarnok várta a látogatót. A középső, a Dohány utca 42-44. alatti, 1906-07 között épült Hungária Fürdő - színházteremmé alakított - uszodájának donga-ívekkel tartott üvegfödéme akkor még hibátlannak mutatkozott, a páholysorokon, a mennyezeteken megvoltak a stukkódíszítések s a nézőtéri világítás foglalatai, a színpadra leeresztve ott álltak a mennyezet csillárjai...

1985-ben a 2. sz. Tanácsi Építőipari Vállalat bedeszkáztatta a Continental sarokházának főbejáratát, s alkalmazottai, ügyfelei számára a Dohány utcai bejáratot hagyta meg eredeti szerepében Úgy használta a ház egy részét, hogy közben a szálloda nagyobbik felében tárva-nyitva álltak az ablakok, télen minden eső és havazás segítette a mielőbbi költözés előkészületeit.

E sorok szomorú lejegyzőjének ekkor sikerült filmkamerával és fényképezőgéppel is megörökítenie a pusztulás kezdeteit, a még csak éppen hiányos üvegkupolákat, aranyozott stukkókat, a faragott lépcsőházakat, a bejárati előtetőt, díszműbádog (avagy spiáter) burkolatával együtt. A Hungária Fürdő kapuja fölött még hibátlanul díszelgett a szecessziós kerámia felirat, a szexi dombormű lányai s apró, színjátszó kerámia mozaiklapokból kirakott hátterük. A pénztárfülke még ép volt, és a forgóajtó kupolás tornyának domborított vörösréz burkolatából sem hiányzott sok. Az egész előtérnek rendkívüli hangulatot adott az íves kanyarokból épített félemeleti szint, galéria látványa.

Ekkor még három lakás is volt a házban. Aztán már csak a csövesek otthonaként szolgált. A Klauzál utca 6. alsó szintjén a falak mentén megmaradtak még a márvány falikutak maradványai, némelyik fölött a dombormű is. A pilléreket és falakat burkoló aranymintázatú barna csempe, a támasztóívek szép mozaikberakásai, a hiányos szoborfülkék, a bronz domborművek mind-mind azt mutatták, hogy ez a terem volt a 20. század Budapestjének talán legszebb fürdőcsarnoka.

A filmfelvételek televíziós bemutatása után a Fővárosi 2. sz. Építőipari Vállalat emberei gondoskodtak a "veszélytelenítésről": védőhálót feszítettek ki, s e fölött alpinisták csákányozták (!) le a dombormű-lányok domborulatait és mozaik hátterüket.

A "Forma" Porcelán Restauráló Gmk képviselője, Vaja László felajánlott egy hónapnyi társadalmi munkát, hogy - bár új eozin mázas mozaiklapokat gyártani nem tudnak - vállalják a maradék eredeti restaurálását. A felajánlás visszhang nélkül maradt. A mozaik sohasem került elő.

1993-ban, a Budapesti Városvédő Egyesület 10. születésnapi kiállításának egyik tárlójában megtekinthették a nézők a "prézlit", a romosodó házakból fölszedegetett mozaikot, színes üveget, okkersárga, virágra emlékeztető mennyezeti üvegtéglát, s egyet az eozinos, színjátszó csempék maradványaiból is.

Még néhány évszám: a Dohány utca 44. fővárosi védelem alá helyezését eldöntő fővárosi rendelet hatályba lépésének időpontja: 1994. február 1. Ugyanezen esztendő május 21-től védett a Klauzál utca 6. és a Dohány utca 42. is, de októberben ezeket a határozatokat visszavonták! 1996. július 27-én jogerős volt a Beverly Hills Kft. elleni, "a jó karban tartás" kötelezettségére vonatkozó döntés. Ám nem történt semmi. A kialakult "életveszély" elhárítására a VII. kerület építési igazgatása 1999. február 17-én adta ki az első bontási "kötelezést". Aztán elfogytak a házak.

Nincs már Klauzál utca 6., sem Nyár utca 3., a Dohány utca 42. évekig egy csonka, Dohány utcára néző fal a Continentalból, helyén a Beverly Hills-nek hasznot hajtó autóparkolóval. A Hungária Fürdő kapujától, bronz domborműveitől, bronz falikarjaitól is megfosztott, felismerhetetlenségig meggyötört - de 2005 óta (!) már műemlék - homlokzata mögött még megvan néhány méternyi mélységig a ház első traktusa.

A Dohány utca éke lesz?

Az új tulajdonos társaság az egész területre szállodát épít. A Continental és a Klauzál utca 6. helyére kortárs építészeti eszközökkel tervez Hegedűs Péter, a Hungária Fürdő maradványait pedig társtervezője, Vékony Péter illeszti az egész együttesbe, megőrizve, újraálmodva azt a pompát, amit Ágoston Emil csak régi felvételeken hagyhatott ránk örökül.

Vékony tervei szerint - ha a beruházó is úgy akarja - a Dohány utca 44., vagyis a Hungária Fürdő megmaradt műemlék roncs-homlokzatát teljesen helyreállítják. A kapu mögötti térben újraépítik a forgóajtó bronzlemez borította kupolás terét, s itt kap helyet az új szálloda recepciója. A félemeleti galéria íves kialakítása újjászületik, egy kávézó helyszíne lesz. Mögötte megnyílik a volt fürdő/színház termének egy tekintélyes - helyreállított - része, medencével, mintegy emlékeztetve a hely múltjára. Amúgy a funkciója új: a hotel hangulatos, látványos fogadótere, szalonja lesz. Az eredetiek maradékának felhasználásával újragyártatják a díszítő elemeket, s az új fővárosi szálloda középső épülete így a száz évvel ezelőtti magyar építészet és iparművészet egyik látványosan megújult, helyreállított lenyomata, öröksége lesz.

Ugyanakkor a szállodafunkció más építészeti eszközök alkalmazását is lehetővé teszi. Rafinált megvilágításokat, a mai kor igényeinek megfelelő infrastruktúrát terveznek. A bejárati forgóajtó és környezete, az emeleti galéria kávézója modern technológiákkal egészül ki, ami természetes követelmény a beruházók részéről, ugyanakkor a műemléki környezet színvonalas helyreállítása, bemutatása az építész legfőbb célja.

Vékony Pétertől tudom, hogy a kabbalisztika épp úgy jelen van itt (külső díszlapok a timpanon alatti sávban), mint az allegorikus bronz díszítések egységes egészet alkotó összefüggő s mesélő megjelenítése (az üvegezett donga alatti sávban.) Több éve tartó munkájának eredményeképpen - mint mondta - "a megújuló épület a Dohány utca egyik legfőbb ékességeként vonul majd be a köztudatba".

A Zeina Hotels beruházásában épülő új 280 szobás Continental Zara szállodában is lesz "wellness" részleg, ami tulajdonképpen újjászületése annak a funkciónak, amit a Hungária Fürdő tudott - csak éppen a mai igényeknek megfelelő módon. S a tervekben ígérik: megint lehet majd napozni a ház tetején...