...és hogyan lehetne a Budapestről szóló tudás központjává tenni?

(Avagy gyorstalpaló tanfolyam, wikipedista-jelölteknek)

Messziről kezdve

Olvasóink jól tudják, hogy a Budapest folyóirat célja egyrészt az örömszerzés, másrészt az ismeret-átadás. Messzebbről nézve: a városhoz tartozás érzésének fokozása, a városi hazafiak, azaz a lokálpatrióták számának növelése, sőt lehetőleg tettre sarkalása. A Budapest szerkesztői, a lap mögött álló Nagy Budapest Törzsasztal tagjai néhány kivételtől eltekintve egy ritka emberfajta egyedei: "két lábon járó fantaszták". Mániákusan kutatják a város titkait. Legtöbben a múltját, de mindannyiukat érdekli Budapest jelene és jövője is. Könyveket írnak, cikkeket ide a Budapestbe és máshová. Régóta beszédtéma közöttük, hogy kellene egy új, az eddigieknél alaposabb és pontosabb Budapest Lexikon - ami korunk civilizációs viszonyait tekintve már csak a hálón képzelhető el. Felmerült, lehetne-e ennek helye a Wikipédia, a nyílt és szabad tudástár, vagy fel kellene építeni egy vadonatúj honlapot. Egy ideig úgy látszott, megpróbálkozunk az utóbbival, de az erőforrások számbavétele után rá kellett jönnünk, hogy ahhoz, hogy önkéntes, azaz ingyenes munkát kérjünk valakitől, előbb mutatni kell valamit a dolog hasznosságáról. A kezdő lökést emberi és pénzügyi erőforrások nélkül megadni lehetetlen dolog.

Ha viszont a Wikipédiára építünk, több előnye is lehet a dolognak:

• a félkész, jelentős mennyiségű tudásanyag javítása azonnali örömforrás
• a Wikipédia egészének varázsa kisugárzik a friss közleményekre is
• a Wikipédia hallatlan olvasottsága azonnal az aréna közepére löki a feltett tudást.

Aprócska hátrányai persze ugyancsak lehetnek:

• nehezen képzelhető el, hogy e szócikkeket vegyék célba az internet-vandálok, de megeshet
• a jó szándékú "mindent jobban tudók" nem mindig ellenőrizhetőek

És még akkor is, ha pontossága nem érheti el a központból szerkesztett, zárt közösségi portálét, a merítés tágassága mindezért kárpótolja a használókat.

A cél tehát, összefoglalva, mindezek figyelembevételével: egy hatalmas, minden eddiginél nagyobb Budapest Tudástár létrehozása a világhálón. Amely épít a Nagy Budapest Törzsasztal tagjainak tudására, hivatkozik a könyveikre és cikkeikre, amely előbb-utóbb tartalmazza az idén harmincadik évfolyamába lépő BUDAPEST eddig megjelent minden írásának információit, amely végül tárháza az összes közpénzen fenntartott helytörténeti gyűjtemény anyagának és az összes amatőr kutató és Budapest-rajongó tudásának.

Egy kis ismétlés

A Wikipedia kulturális világmozgalom arra, hogy a földkerekség minden lakójának ingyenes és lehetőleg pontos információt nyújtson az interneten keresztül, az illető saját anyanyelvén. Az angol Wikipédián (www.wikipedia.org) e cikk elkezdése pillanatában mintegy 1 millió 580 ezer szócikk volt megtalálható. A magyar nyelvűn (www.wikipedia.hu) 48 ezer 304. A mozgalmat adományokból tartják fenn. Teljesen ingyenes, teljesen szabad hozzáférésű - vagyis Te, Nyájas Olvasó, nemcsak használhatod, hanem módosíthatod is. És bizony, abba, amit te beírsz, abba más is belejavíthat.

Novemberi írásomban, melyet, ha nincs meg ez a számod a lapból, ami öreg hiba, elolvashatsz lapunk internetes változatában is, részletesen beszámoltam az általam forradalminak tartott művelődési vívmány történetéről, a pontosságát firtató vitákról, az alapítóról, Jimmy Walesről és versenytársáról, az Encyclopaedia Britannicáról. Osztom a komoly elemzők vélekedését, hogy a legkiválóbb szakértők által írott enciklopédia szintjét az összetett, bonyolult szócikkek esetében a Wikipédia sose érheti el, a tények, a könnyebben, rövidebben megragadható jelenségek leírásában viszont ez az erősebb, a "sokaság tudása" miatt. Mert soha nem volt még olyan enciklopédia, amelyben másfél millió szócikk volt, és nem is lesz - csak az interneten. Mert ez összesítheti minden lelkes amatőr tudását. És a szenvedélyes amatőr, mint tudjuk, gyakran felér a profival.

Novemberi cikkem fontos mondanivalója még az is, hogy Magyarországon még nincs meg a sokaság ereje, a mi Wikipédiánkat néhány tucat szenvedélyes ember szerkeszti. És akkor érhet el majd magasabb szintre, ha a sok száz civil szellemi kör bekapcsolódik a szerkesztésbe, a mozdony-rajongóktól a porcelángyűjtőkön át a fauna vagy a flóra iránt érdeklődőkig. És persze: a Budapest (vagy bármely más város, régió) szenvedélyes kutatójáig. Aki lehet egyszerűen lokálpatrióta. Hiszen minden amatőr tudor vágyik arra, hogy tudása közkincs legyen. Ennek viszont a névtelenség és a kikezdhetőség az ára. A cikkeket nem lehet aláírni.

Hogyan kezdjem el?

Hát érdekel, Nyájas Olvasó? Hát akkor üsd be a böngészőbe: www.wikipedia.hu. És ismerkedj meg a kezdőlap részeivel. Egy gyors szemle után érdemes rákattintani a "lap találomra" címre. Itt egymás után juthatunk véletlenszerűen kiválasztott szócikkekre. Ízelítőt kaphatunk a Wikipédia végtelen gazdagságából. Mi mindennel fogunk találkozni! Egy régi hangszer. Egy csillagkép. Steindl Imre. Egy ország. Egy állatfaj. Johann Sebastian Bach egyházi kantátái. Bartók Eszter (a Megasztár énekesnője...), Zsitvakenéz felvidéki szlovákiai falu, H II régió ("gázból és plazmából álló, világító csillagközi felhő, amelynek az átmérője a több száz fényévet is elérheti és a belsejében csillagképződés zajlik."), i.e. 22 (mi történt ebben az évben), Ethereal Wave (a darkwave zenei irányzat egyik ága.).

Mindez talán elég felszabadító hatású ahhoz, hogy a magunk Budapesttel kapcsolatos mániáját feltegyük a Wikipédiára. Mert van, amit éppen mi tudunk a legjobban. Legyen az bármilyen apró tégla az építményben. Egy utca, egy személy története, egy szervezet, egy kávéház, egy sportklub, egy régi ház, egy esemény.

A következő lépés lehet a kiemelt szócikkek közötti tallózás. Ezek azok a szócikkek, amelyeket a wikipedisták közösen olyan gondosan kidolgozottnak ítélnek, hogy külön a figyelmünkbe ajánlanak. Jelenleg a következő szócikekket javasolják a kiemelt státusra: Fender Stratocaster, Baktérium, Pénzverdék a római császárkorban, JAS 39 Gripen, Jelling viking emlékei, II. János Pál pápa, a majki műemlékegyüttes, A Night at the Opera, Jimi Hendrix, Petzvál József, Legio.

Mint mindenről, erről is szavazással döntenek. Ha érdekel valakit az érdekes folyamat, erről a Közösségi portálon olvashatsz. Itt meg lehet érteni, hogy mi az adminisztrátorok, a bürokraták dolga, és miként lehet a "sérelmeket" kezelni. Itt található a "Kocsmafal", ahol hat különböző szekcióban megvitathatod javaslataidat.

Fontos tudni, hogy először nem kell valamit élesben kipróbálnod - erre való a "Homokozó", ahol játszva megtanulhatod az egyébként nagyon egyszerű technikákat. Mint minden tudnivalóról, erről is nagyszerű útmutatót találni, "A kezdetek" cím alatt. Ennek ez a tartalomjegyzéke:

- Üdvözlünk, látogató!

- Az első lépések

- Homokozó, ahol gyakorolhatsz

- Pár szó a Wikipédiáról

- Hogyan jelentkezz be?

- Wikipédia: Azonosító - hogyan válaszd meg az azonosítódat

- Felhasználói lap - írj magadról, ha van kedved

- Szójegyzék, avagy a Wikipédia-zsargon.

Mire nem való a Wikipédia?

A Segítség/Irányelvek és útmutatók alkönyvtárban található egy nagyon hosszú lista. Ennek a leglényegesebb pontjait alább felsorolom. A kék, aláhúzott kiemelést megtartottam, a lapon ezek természetesen hiperlinkek, azaz rákattintva további helyekre jutunk.

• A Wikipédia nem papír. Emiatt nincsenek fizikai mérethatárai, élő hivatkozásokat tartalmazhat, tartalmazza a legfrissebb információkat és hasonlók. Ez azt is jelenti, hogy a papír-alapú cikkeknél megszokott stílus és hossz nem feltétlenül megfelelő itt is.
• A Wikipédia nem az anarchia tesztje. Az, hogy a Wikipédia nyílt és önszervező, még nem jelenti azt, hogy célja az anarchián alapuló közösség működésének tesztje. A cél egy lexikon létrehozása, nem pedig az anarchia határainak vizsgálata. (De nem tagadható, hogy a radikális nyitottságnak része van a Wikipédia sikereiben.). Vedd figyelembe, hogy az irányelvek és szavazólapok az ilyesmi megakadályozására készülnek, nem pedig gerjesztésére, de legfőképp a szócikkek bővítésére.
• A Wikipédia nem csatatér. Minden felhasználótól elvárjuk, hogy civilizáltan, higgadtan és az együttműködés szellemének megfelelően viselkedjék. Ne sértegesd, zaklasd vagy félemlítsd meg azokat, akikkel nézeteltérésed van. Ehelyett állj hozzá intelligens módon a vitához, és beszéld meg velük udvariasan a dolgot. Ne készíts vagy módosíts szócikkeket, csak hogy az igazadat bizonyítsd. Lásd még: Wikipédia:Vitarendezés.
• Ha nem tetszenek a Wikipédia alapelvei, akkor nyugodtan itt hagyhatsz minket, nem kötelező részt venni a munkában.

Mire nem valók a Wikipédia-szócikkek?

Ez is egy nagyon alapos és bő lista, nem fér el a cikkben, ezért rövidítettem:

• A szócikk nem szótári definíció - mivel a Wikipédia nem szótár, ezért nem tartoznak bele olyan bejegyzések, amik csak egy definíciót tartalmaznak. (Minden szócikknek illik egy definícióval, vagy a téma világos, rövid körülírásával kezdődnie.)
• A Wikipédia nem elektronikus könyvtár: ha jogtiszta (!) elsődleges forrást akarsz a webre feltenni, arra a Wikipédia speciális, szabad források helyeként szolgáló része, a Wikisource való.
• A Wikipédia nem szakácskönyv. Például, ha a sült krumpliról akarsz írni, akkor "egy egyszerű recept a sült krumpli elkészítésére" nem elegendő ahhoz, hogy abból elfogadott szócikk szülessen: írd meg a sült krumpli történetét, hogy milyen fajtái vannak, miben különbözik az amerikai és az európai elkészítési mód, milyen művészeti alkotásokban jut jelentős szerephez a sült krumpli, stb.
• Csak olyan történelmi személyekről írj életrajzot, akik közismertek vagy fontos tevékenységet végeztek. Ennek egyik ismérve lehet az, hogy az illetőt jegyzett külső források (könyvészeti munkák, nyomtatott lexikonok, vagy a kollektív emlékezet) megemlítették, megőrizték.
• Csak olyan kortárs személyekről írj életrajzot, akik egyébként közismertek vagy fontos tevékenységet végeznek. Ennek egyik ismérve lehet az, hogy az illetőt számos külső forrás (például Google minimum 50 találat; vagy az Életrajzi Lexikon, netán a Ki Kicsoda) megemlíti. A Wikipédia csak a területükön ismert személyekre koncentrál.
• A Wikipédia nem való (ön)reklámo-zásra. Csak azért ne kezdj egy szócikket valamiről, mert érdekelt vagy benne. (Alapvetően nehéz semleges maradni egy érintett témában, ha ezt az attitüdöt meg tudod őrizni, éppenséggel írhatsz róla.) Az üzleti linkekkel nincs baj, ha segítenek beazonosítani a témával kapcsolatos nagyobb vállalatokat.
• A Wikipédia nem képgyűjtemény, nem szolgál hosszabb kísérőszöveg nélküli képek tárolására. Egy lexikonban a hangsúly a tartalmon van, így a képek vagy egyéb multimédiás információhordozók csak a szöveggel együtt, egymást kiegészítve érnek valamit.

Budapest a Wikipédián 2007 januárjában

Ha beütjük a keresőbe a "Budapest" szót, és a "Menj" feliratú billenyűt nyomjuk meg alatta, akkor a Budapest összefoglaló szócikk jön fel, ha a "Keresés" gombot, akkor a Wikipédián belül keresi a szót, jelenleg 4999-szer fordul elő.

A Budapest szócikkről összefoglalva annyit lehetne mondani: alkalmas tárgy a jó munkára. Maguk az eddigi írók és szerkesztők kialakítottak egy értelmes szerkezetet, de az közel sincs kitöltve. Tartalomjegyzéke jelenleg a következő:

Csillaggal jelöltem azokat fejezeteket, amelyek üresek, az eddigi közreműködők csonknak tekintenek, és kérik a kiegészítését. Fontos tudnivaló, hogy a késznek tűnő részekben a hiperlinkek kétfajták: a kék színűek létező másik lapra vezetnek, bár lehet, hogy azok (is) csonkok. A piros színűek teljesen üresek, arról tájékoztatják az oda tévedőt, hogy még nincs ilyen oldal, de tessék nekilátni.

A munkába állás egy másik kiindulása lehet az egyes kerületek rendes kidolgozása. Mindegyik csontváza megvan, de csak a VI. kerület nevezhető alaposnak. Érdekes, pedig ott nincs is helytörténeti gyűjtemény...

A Wikipédia egésze kategóriákra van osztva, természetesen van "Budapest" is. Ehhez jelenleg 11 alkategória kapcsolódik:

Budapest építményei

Budapest földrajza

Budapest főpolgármesterei

Budapest kerületei

Budapest közlekedése

Budapest kulturális élete

Budapest oktatási intézményei

Budapest történelme

Budapest utcái és terei

Budapest városrészei

Csonkok (Budapest)

Értelmes kezdeti munkamódszer lehet az alkategóriák átfésülése, bővítése, a kategóriák megtöltése több címmel. Amint várható, hallatlan egyenlőtlenségek és űrök mutatkoznak az alkategóriákban és azok tartalmában. Persze váratlan örömökre is bukkanhat az ember. Például a Regent-ház története egészen jó szócikkben van összefoglalva - talán a nemrég a BUDAPEST hasábjain talált cikk alapján? Talán a szerző is ugyanaz?

Talán megfontolhatná a BUDAPEST szerkesztősége is, hogy a közlésre elfogadott cikk mellé ne kérjen-e Wikipédia-rezümét is. Hiszen ki tudná azt jobban megírni, mint maga a szerző?

Tíz kihelyezett csali, a BUDAPEST olvasóinak Cikkem írása közben kihelyeztem néhány "csalit", azaz kezdeményt. Ennek neve a Wikipédiában "csonk" (angolul: "stub".) Jelentése: annyira rövid a szócikk, hogy nyilvánvalóan nem fedheti azt a terjedelmet, amit a téma megérdemel.

A következő csonkokat helyeztem el:

Ágai Adolf

Epreskert

Írók boltja

Muki villamos

Napraforgó utcai kísérleti lakótelep

Óvás Egyesület

Podmaniczky Frigyes

Ráday Mihály

Saly Noémi

Wichmann kocsmája

Kíváncsi vagyok, hányan nem bírnak majd ellenállni a csábításnak. Remélem, sokan lesznek.

Mi lehetne ebből egy, öt és tíz év alatt?

Egy éven belül elérhetnénk a Párizs szócikk színvonalát. Öt éven belül elérhetjük a csodálatosan alapos és arányos Bécs szócikket a német társlapon, azért ilyen lassan, mert biztos vagyok benne, hogy elégedetlenek vele, és állandóan fejlesztik. Tíz év múlva angolul is párhuzamosan fejlődhet a szócikk angolul, és megjelenhet az ÚBL, az Új Budapest Lexikon. Igen, nyomtatott formában. És attól kezdve minden öt évben... Ehhez persze célszerű lenne egy "Budapest műhely" alapítása. Hogy mi az? "Különböző témák köré szerveződő szerkesztői munkacsoportok, amelyek célja az adott tartalmi terület szócikkeivel kapcsolatos feladatok megfogalmazása, a munka öszszehangolása, és értékelése." És lehet, hogy érdemes portált is létrehozni... De mindez már nem a gyorstalpaló tanfolyam része. S addig is: munkára fel. Mindenkit szívesen látunk!

A cikk előző része itt olvasható.2007.03.08.