...és hogyan lehetne a Budapestről szóló tudás központjává tenni?

A Budapest-rajongók alapvetően három csoportra oszthatók. Vannak, akik sohase hallottak a Wikipediáról. Vannak aztán, akik esküsznek rá. Továbbá akik hallottak róla, de kiveri őket a veríték, ha rá gondolnak. Ha ön, Nyájas Olvasó, nem az első kategóriába tartozik, nyugodtan lapozzon tovább. Nem sok újdonságot talál itt.

Egyvalami mind a három csoportot összeköti. Mindannyian vágynak egy hiteles, alapos Budapest Lexikonra, amely összegzi mindazt az új, sokrétű tudást, amely a rendszerváltás után összegyűlt, s amelynek elemei nyomtatott formában szerencsére már napvilágot láttak. Minthogy csak nyomtatott, ahogy témánk szempontjából mondhatnánk "off-line" formában hozzáférhető ez a sok tudás, sajnos nem kereshető az interneten. Ez azt is jelenti, hogy lassan feledésbe merül. Oda taszítja a "lustaság cenzúrája", a 21. század e borzalmas, spontán intézménye.

Abban is mindenki egyetért, hogy az utoljára 1993-ban megjelent Budapest Lexikon annyira elavult és sok hibát tartalmazó munka, hogy nem javítható. És nem is érdemes javítani az internet korában. A gyors és egyre gyorsuló változások nem kedveznek a nyomtatott kézikönyveknek. Az internet nemcsak demokratikus, hanem gyors is. Mára már a CD-Romot is a technológiai temetőbe taszította, a logarléc és a gömbfejes írógép társaságába.

A tudás mindig is drága dolog volt. Különösen igaz ez a minden tudást összegyűjteni igyekvő enciklopédiákra. Valaha az újság is sokba került. Az árát később reklámokkal nyomták le. Egészen addig, amíg világszerte megjelentek az ingyenes újságok, amelyek a tudás költségét hirdetési bevételeikből fedezték.

2001-től hatalmas, világméretű társadalmi kísérlet zajlik. Ennek tétje nem kisebb, mint megállapítani, "létezik-e ingyen ebéd." A világ minden tudása, naprakészen, könnyen hozzáférhető módon - és valóban ingyen!

Új Henry Ford a láthatáron?

A társadalmi kérdések iránt erősen érdeklődő brit író, H. G. Wells írta az 1930-as években: "Egy másik Henry Fordra van szükségünk ahhoz, hogy modernizáljuk a tudás terjesztését, aki a jó tudást olcsóvá és könnyűvé teszi ebben a még mindig műveletlen, tudással rosszul ellátott angolul beszélő világban." Sokak szerint ez a másik Henry Ford már megvan. Neve Jimmy Wales, 1966-ban, az alabamai Huntsville-ben született. Diplomáját az alabamai egyetemen szerezte. Ezt követően közgazdasági Ph.D. képzésre járt. Ezalatt mindkét egyetemen oktatott, de végül nem írta meg a doktori disszertációját, hanem elment Chicagóba, ahol részvényopciós kereskedéssel foglalkozott, amíg eleget nem keresett ahhoz, hogy "eltartsa magát és feleségét életük hátralevő részében". 2001 januárjában hozta létre a Wikipediát, s azóta életét a Wiki projekteknek szenteli.

Vannak azonban olyanok, akik szerint az analógia sántít. Mert a Ford T-modell működött, mint ahogy az ingyenes szoftvereknek is ki kell állniuk a nagy próbát: működnek-e vagy sem. A tudás azonban nem ilyen egyszerű jószág - nem lehet ilyen kézenfekvő módon tesztelni. Igaz, a pénzért árult enciklopédiákban is van hiba. Mikor megvásároltam az Encyclopaedia Britannica 2004-es CD-változatát, megdöbbenésemre azt az adatot találtam benne, hogy Franciaország hivatalos pénzneme az euró...

Számítógép és társadalmi forradalom?

Valamilyen konferencián hallottam egyszer Bojár Gábor fizikus-vállalkozótól, hogy tévedés a számítógép megjelenését a könyvnyomtatás feltalálásához hasonlítani. Mert ez annál sokkal fontosabb. Inkább az íráshoz hasonlítható forradalmi jelentőségű civilizációs jelenség, szerinte. És alighanem igaza van. Hasonló forradalom volt az internet megjelenése, vagy még inkább tömegessé válása. A Wikipedia megjelenése és sikere a számítógép-segítette forradalmat összekapcsolja egy másik társadalmi reformjelenséggel: a globális önzetlenséggel, a fenntartható fejlődéssel. A tudás megosztása másokkal, a tudás tervszerű köz-felhasználásra termelése: a hobbisták és a Nobel-díjasok bevonásával... Van-e ennél nagyszerűbb dolog?

A Wikipedia lényege, mint ismeretes, hogy kezünkbe ad egy egyszerű, ingyenesen használható szoftvert, amelynek segítségével bárki elkezdhet egy-egy szócikket, illetve bárki módosíthat egy másikat. A 2001 elején elkezdett enciklopédia első szócikkei a Leisure Sportról és a Mozartról szóló (igen gyerekes) írások voltak.

Az egymilliomodik szócikk

A Wikipedia 2006. március 1-jén érkezett el az egymilliomodik szócikkhez. Ebből az alkalomból a New Yorker című folyóirat hosszú és alapos cikkben járta körül a Wikipediát. Onnan tudom, hogy az egymilliomodik szócikk témája meglehetősen obskurus: "Jordanhill", ez egy vasútállomás Glasgow külvárosában. A szócikk este 11 órakor született az első tavaszi hónap első napján. Ekkor hozta létra egy Ewan MacDonald nevű úr. Ami igazán érdekes: a következő 24 órában ezt a szócikket több mint négyszáz(!) alkalommal módosította több tucat személy. Ma már azt is tudja a világ, hogy Jordanhill "az Egyesült Királyság 1029. legforgalmasabb vasútállomása", meg hogy "ma már nincs ember-működtette jegypénztára". Amikor ezt a cikket írom, a Wikipedia címlapja szerint több mint 1.407.000 szócikk szerepel az angol nyelvű lapon. A magyar változat 2003 júliusában indult, és a cikk befejezésének napján 40 678 szócikket tartalmaz...

De lehetséges-e pontos és ingyenes, önkéntesen készülő világ­enciklopédiát szerkeszteni?

A Wikipedia kezdeti korszakában, amikor még nem látszott, hogy micsoda veszedelmes ellenféllel van dolguk, mondta egyszer az Encyclopaedia Britannica főszerkesztője: "A Wikipedia, óh, igen, nagyon hasznos dolog. Valami olyasmi, mint a nyilvános vécé... Ugyanaz a vele a baj, mint amazzal. Az ember sohase tudja, hogy ki ült ott előtte..." Azóta persze már nem viccelnek. A nagy világenciklopédia drága és nagy hagyományú (1768 és 71 között jelent meg az első, három kötetes kiadása). A Wikipedia vadonatúj, ingyenes, reklámmentes és nonprofit. Jelenleg évente 750 ezer dollárba kerül fenntartani működtetése rendszerét. Ez adományokból jön össze. Tipikusan húsz dollár alatti adományokból... Már több mint kétszáz nyelven létezik. Jimmy Wales ambíciója nem kevesebb, mint "ingyenes enciklopédiát szolgáltatni, a Föld minden egyes lakójának, a saját nyelvén." Öt év alatt bámulatos sikert ért el ebben.

Semmi sem fenékig tejfel

A Wikipedia problémáit a drukker és ellendrukker kritikusok három halmazba rendeznik. Az egyik a vandalizmus kérdésköre. Ennek az örök emberi problémának a féken tartására hamar kialakultak a technikai módszerek és procedúrák. A másik a megosztó, legfőképpen az ideológiával és vallással kapcsolatos szócikkek környékén ki-kitörő véleményháborúk kordában tartása, időről időre: lezárása. Ez már nehezebb dió, és inkább részeredmények vannak, mint hatalmas győzelmek. A harmadik kérdéskörről sokkal kevesebb szó esik. Ez a nagyívű gondolatok és szövevényes rendszerekről való tudás kérdése. A Wikipedia a tények hatalmas szénakazla. Ez az, ami az emberek túlnyomó részét érdekli. "A Sokaság Tudása" kérdéskörről sokat és nagyon érdekeset írtak - ez feltehetően "nagy átlagban" mindig pontosabb, mint az elszigetelt egyéneké. A Wikipedia információi "hatérértékben pontosak", ha szabad itt ezt a matematika fogalmat metaforikusan használni.

A javítások általában tényekre vonatkoznak, törlések vagy kismérvű hozzáadások teszik ki a változtatások zömét. Ritkán vagy szinte soha nem törődik senki egy-egy szócikk egészével, szerkezetével, a bekezdések átszervezésével. Ezért a huszonöt sort láttató szerkesztési ablakot szokták hibáztatni. A Wikipedia lineáris felépítésű de a keresztreferenciák óriási mennyiségével. Viszont hiányzik a belőle az a szépséges tervszerűség, amely a Brittanicára annyira jellemző az 1974-es 15. kiadás óta. Azóta a harminc kötet három részből áll: az egy kötetes Propaedia az emberi tudás rendszerét mutatja be egyetlen hatalmas táblázatban. A tizenkét kötetes Micropaedia rövid eligazító szócikkeket közöl, míg a tizenhét kötetes Macropaedia nagyobb átfogó tanulmányokat, melyek közül a leghosszabb könyv méretű: háromszáz oldalas! (A "Humor" címűt például valaha Arthur Koestler írta.) Arra a kérdésre, hogy a Wikipedia konkurenciának tekinti-e a Britannicát, Wales azt nyilatkozta: igen, de hozzátette, hogy ez öt éven belül magától meg fog szűnni...

Kiből lesz a wikipedista?

Ki az a sok százezer ember, aki világszerte írja a Wikipediát? Maga a site is válaszol: "programozók, tudósok, egyetemisták, tévévetélkedők hősei, újsághír-falók, munkanélküliek, olyanok, aki hamarosan munkanélküliek lesznek, általában olyan emberek, akiknek az átlagosnál jobb a memóriájuk, illetve többfajta dolog iránt is érdeklődnek." Az angol szájton kétszázezer regisztrált, azaz olyan komoly felhasználó van, akik megadják a mail-címüket, még ha álnevet is használnak. Két százalékuk írja a tartalom hetven százalékát.

Mert a Wikipedia világában mindent számszerűsítenek, a dicsőségtáblán szerepeltethető, hogy ki hány változtatást tett, de az igazi dicsőség az, ha a közösség valamelyik szócikket kiemelkedő minőségűnek ítéli. Ezt angolul "featured article"-nek hívják. A Wikipedia minőségi bajnoka egy tizenhét éves P. G. Woodehouse-rajongó, akinek 58 szócikke érte el a fenti minősítést. A mennyiségi bajnok jelenleg egy huszonnégy éves férfi, aki a torontói egyetemen végzett. 2001-ben írta első szócikkét a Panama-csatornáról. Azóta megírt vagy átszerkesztett 72 ezer (!) szócikket. A Magyar Wikipedia közösségi portálján 67 személy szerepel, általában becenévvel, de egy-egy kattintás elvezet az igazi közreműködőkhöz, a tizennyolc éves balmazújvárosi középiskoláshoz, a Kirgizisztánban szolgáló határőr alezredeshez, és másokhoz. ők e különleges magyar művelődési forradalom első hősei. De vannak-e elegen?

Egyelőre aligha. A magyar Wikipedia robbanásszerű fejlődése akkor következhetne be, ha az ország sok-sok kicsiny szellemi közössége mint csapat csatlakozna a mozgalomhoz. Mivel általában igyekszem "magamon kezdeni a gyógyítást", megpróbáltam rábeszélni a Nagy Budapest Törzsasztalnál havonta összegyűlő nagyszerű társaságot, a Budapest-helytörténetírás krémjét, hogy együttesen próbáljuk "örökbe fogadni" a Budapest nevű szócikket. Mely érdekes kezdemény most is, de ha az ember összehasonlítja a "Wien" szócikkel, akkor arcába temeti a kezét. Egyelőre elzárkózás a válasz: "ha bárki belejavíthat a szövegembe, akkor nem..."

Együtt mindenre képesek lehetünk

Jimmy Wales egyik szellemi ihletőjeként az egyetemista korában olvasott Hayek-kiátványt, A tudás társadalmi hasznosítása (1945) című szabadpiaci esszét említi, amelynek egyik alapgondolata, hogy az emberi tudás szükségszerűen elfogult és hiányos, s az igazság csakis akkor érhető el, ha összegzik sokak információit. Ezt egészítette ki a nyílt forráskód mozgalom. Ehhez rendelte az egyszerűen kezelhető szoftvert, és a totális demokráciát. Hatalmas, szűnni nem akaró sikere őt magát is meglepte. Mára létrejött egy Magyarországon is hatalmas online közösség, amelyet az önmegvalósítás táplál, és a közjó szolgálata hajt. Ami persze nem mentes az emberi gyengeségektől, sőt. Erről sok beszámoló jelent meg a különböző internetes lapokban, sőt néhány hónapja a hvg.hu is részletes cikkben foglalkozott a szabálytalanságokkal.

A Wikipediában a tökéletes nyíltság is csodálatra méltó: a policy is nyílt, a policy-ról folyó vita is nyílt, bárhová be lehet kukkantani, például arra az oldalra, ahol a névtelen, arctalan wikipedisták arról vitatkoznak, a maguk Magyar Narancsból, Pázmány Péterből és Nádasdy Ádámból kikevert nyelvezetén, hogy a legközelebbi személyes összejövetelt hol rendezzék, melyik vidéki magyar városban. Jó lehet közéjük tartozni. Előbb-utóbb nekiállok a Budapest szócikk javítgatásának, egymagam. Igaz, még életemben hátra van az, amit Jimmy Wales élete első felében megtett. Aminek köszönhetően megkeresett annyit, hogy immár élete végéig eltarthatja magát. A magyar Wikipédiának jelenleg jóval több önkéntesre - egész önkéntes csoportokra - van szüksége. És több adományra, hogy előbbi célját kellő népszerűsítéssel elérhesse.

Ide az ingyen ebéddel!

A Wikipedia körüli minőségi problémák és az állandó belharcok miatt pillanatnyilag úgy látszik, hogy van ugyan ingyen ebéd, de nem olyan jó ízű... És az is csak az angolul tudóknak - ott van meg a valóban "a sokaság ereje". De abból innét Magyarországról is jókat lehet falatozni. Az éhség elleni harcból tudni lehet, hogy ez máris nagy eredmény.

A kérdés már csak az: hogyan lehetne a két nagyszerű dolgot ötvözni. A nagy, pénzért árult enciklopédiát és a mindenre kiterjedő, egymást folytonosan ellenőrző civil, hobbista tudást. A hasznos és a megbízható tudást. A hírek szerint erre is folynak előkészületek. Az egyik ilyen projektet Larry Sanger, a Wikipedia projekt egyik alapítója vezeti.

A Budapestről szóló megbízható tudást három fővárosi intézmény külön-külön is koordinálhatná: a Szabó Ervin Könyvtár, a Budapesti Történeti Múzeum, illetve a Fővárosi Levéltár. Akár ezek együttesen is fenntarthatnának egy honlapot, egy közös kutatási program keretében.

Ezennel postázom a megrendelést.

De érdemes-e várni a fővárosi intézményekre? Nem lehet-e nélkülük, civil módon összerakni azt a sok tudást, ami például a Budapest folyóirat szerkesztőinek, szerzőinek a fejében van... Mámorító érzés felmenni a honlapra, keresgélni, és ha aztán nem találjuk meg, amit keresünk, több út is előttünk áll.

Beütöttem például azt: "Epreskert". A következő választ kaptam: "Nincs Epreskert nevű szócikk. Készíthetsz egy új szócikket, felveheted a kért cikkek közé, vagy megnézheted azon szócikkek listáját, amik erre a kifejezésre hivatkoznak vagy vele kezdődnek."

Ha valaki készít egy bármilyen rövid csonkot az Epreskertről, biztosan más is hamarosan hozzászól. Persze nem lesz négyszáz változtatás 24 órán belül, mint a jordanhilli vasútállomásról...

A Törzsasztal nagy tudású tagjai, tisztelet a kivételnek, (még) nem hisznek a Wikipediában. Pedig a Budapestről való tudás nem "megosztó" jellegű. Nem várható, hogy vandálok vagy fanatikusok veszik célba a Karpfenstein utcáról, a Lipótvárosról, avagy Hültl Dezső műépítészről szóló szócikket. És a vandálok ellen már nagyszerű taktikák gyűltek össze. Az élmény abból fakad: úgy lehet főzőcskézni, hogy a hozzávalókat sok-sok ember hordja össze, a világhálón. Sok-sok tapasztalt háziasszony, akinek, mint mondják, ne papoljon valami nagyfejű séf...

Vajon kinek van igaza? Annak a kritikusnak, aki szerint "a Wikipedián hamarabb megtalálni egy kérdésre egy pontatlan választ, mint amennyi idő alatt őseink kezükbe vettek egy ceruzát", vagy azoknak, akik úgy vélik, hogy a sokaság ereje (a legtöbb dologban) pontosabb össztudáshoz vezet, mint egy bármilyen nagy gonddal, tudósok szerkesztette enciklopédia.

Várom véleményüket a Budapest honlapján...

A cikk folytatása itt olvasható.