Nem tudom, hányan álmodnak ma Budapesten szép, komfortos, csempézett fürdőszobával épült modern lakásokról. A vágyakról nem készül statisztika. Sokan? Vagy rengetegen? Hány ember idegvégződéseit mozgatja, hogy családot alapít, s megindul a nehéz, de minden eddig megismertnél nagyobb Öröm, a gyerekvárás, az emberformálás minden gondért örömmel kárpótló útja felé?

A fővárosi tanács régi, kórháznak épült sárga épülete csendes, északi szárnyában, a csendben megbúvó boltíves folyosón Szilágyi Lajosra, a városrendezés és az építés gazdájára várok, hogy a békásmegyeri lakónegyedről, az első gyárilag előállított településről nyilatkozzék a Budapest olvasóinak.

- Ezt a lakónegyedet, amelynek makettjét hétszáz méteres képzelt magasságból látja itt az Olvasó, bármennyire is meglepő, tulajdonképpen nem építik. Ez lesz az első hazai lakónegyed, amelynek helyszínén csupán összeszerelés folyik. De tartsunk sort.

Az Építésügyi Minisztérium és a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága az elmúlt esztendőben sikeres pályázatot írt ki. Bírálatát a résztvevők már meg is kapták.

A békásmegyeri lakótelep a főváros legnagyobb egységesen épített, önálló lakónegyede lesz és a tervek szerint egyúttal a legszorosabb kapcsolata lesz a város többi részével. De erről majd később.

A pályázóknak tudomásul kellett venniük, hogy a kormányzat Budapest lakáshiányának csökkentését nagyipari jellegű lakásépítéssel kívánja megoldani és ebből a célból a Szovjetunióból házgyárat importált. Már működik a Szentendrei úton és mintegy évi 1800 lakáshoz szükséges épületelem előllítására képes. Szó van arról, hogy az évek folyamán Dániából egy Larsen-Nielsen típusú házgyárat is hozatunk be, amelynek ugyanilyen teljesítményére számíthatunk. 1969-70-ben újabb szovjet házgyár érkezik, amely már négyezer lakás összeszerelését teszi lehetővé. Ezzel aztán hazánkban meg is kezdődik a gyárszerű építkezés korszaka.

A kiirt tervpályázat feltételül szabta, hogy a tervezők a házgyár elemeinek elhelyezésére összefüggő területet biztosítsanak és ugyanilyen feltétel volt az is, hogy a tervezésnél csak a házgyár szabvány elemeit volt szabad felhasználni.

A pályázat kiírását természetesen összehasonlító vizsgálatok előzték meg, s bebizonyult, hogy a kelenföldi és az óbudai lakónegyed után a békásmegyeri terület a legalkalmasabb. Ez a vidék tömeges lakásépítés céljaira eszményi, egészséges levegője van ("Budapest tüdeje"), kellemes domborzatú, a kiszemelt területet félkörben nyugati irányban hegy öleli körül, keletről pedig a Duna határolja, a Római-part északi része. Megállapították a vizsgálatok, hogy bel- és talajvize megfelelő, talaja alapozásra is előnyös. A fővárossal máris jó kapcsolata van HÉV-en és közúton, de számolni kell a közlekedés fejlesztésével. Szükséges a HÉV gyorsvasúttá való átalakítása, s a hozzá vezető út átépítése autóúttá. A tervek magukban foglalják a gyorsvasút meghosszabbítását a metró Batthyány téri állomásáig, ilyenformán a város belterülete negyedórán, húsz percen belül elérhető. A továbbiakban vízzel jól ellátható, a gázvezeték a terület szélén halad, a csatornázás gazdaságosan megoldható.

A követelmények szigorúak voltak, előírták a település egészségügy valamennyi feltételének betartását. Az épületek elhelyezésénél megkívánták a lakóépületek megfelelő napfényellátását. A szakembereknek elsősorban a téli hónapokra kellett gondolniuk, mert az emberek nyáron eleget tartózkodnak a szabadban, a háztömböket körülvevő parkokban, hegyekben és a Duna-parton, verőfényes időben inkább védik lakásukat a napfénytől. Az épületeket úgy kellett elhelyezni, hogy a téli napot hasznosítsák. A makettekről készült fényképfelvételek bizonyítják, hogy tervezőik sikerrel oldották meg ezt a feladatot. A pályázat kiírásakor ajánlották a tíz-tízezer fős lakókörzetek kialakítását, mégpedig gazdaságossági és célszerűségi okokból, valamint ezeknek ikresített, húszezer főnyi lakónegyeddé való kialakítását. Így a lakóegységek szükségletének kielégítése optimálisan biztosítható.

Az új lakónegyed kapcsolata a főváros központjával rendkívül lényeges. A távolsági problémát a budapesti munkahelyekhez, valamint a környező községekkel a megépítendő 11. sz. autóút és a gyorsvasúttá alakítandó HÉV villamosvasúttal kell megoldani. Feladat volt az is, hogy a Római-part tömegközlekedési, városi autóbusz gépjármű és gyalogos, valamint a mát említett 11-es autóút és gyorsvasút forgalma semmiképpen se zavarja egymást.

A lakónegyed számos megoldásra váró problémája között fontos, hogy a keletkező csomópontokat szintben elkülönítve, emeletesen kell megoldani. Előírás volt az utak tervezésénél, hogy az alárendelt utak több fokozattal magasabbrendűvel közvetlenül nem találkozhatnak. Emellett a lakónegyedben a megállókhoz vezető gyalogút hossza nem haladhatja meg a négyszáz métert.

A lakónegyed gazdaságosan közművesíthető. A lakások fűtését távfűtéssel, a melegvízellátást az óbudai fűtőerőműből oldják meg. A háztartások gázellátását a budapesti gázkörvezetékből biztosítják.

Nagyon érdekes, hogy milyen igényesen gondoskodtak a pályázat kiírói a kényelemről és a közintézményekről. Előírás, hogy tíz főre egy személygépkocsial számolva kell tárolási lehetőséget biztosítani. Ezer lakos után 25 bölcsődei férőhelyet, 30 óvodai helyet írtak elő, a lakónegyed részére 3 középiskola, gyógyszertár, szak- és körzeti orvosi rendelőt, kultúrházat, szuperett típusú kisáruházat, tejbüfét terveztetnek, s emellett még számos szolgáltató intézménynek (Patyolat, cipő- és ruhajavitó, fényképész, OTP stb.) kell helyiséget biztosítani.

Mint mát elmondottam, a kiírt pályázat sikerrel végződött, 26 pályaterv érkezett, közöttük kiemelkedő is akadt. A bíráló bizottság a százötvenezer forintos pályadijból két 30 000 Ft-os első díjat, egy 25 000 forintos második pályadíjat adott ki, a többit pedig a tervek megvásarlására fordította.

A két első dij egyikét Kovács Balázs, Mező Lajos és Vojnits István, a másikat pedig Szmetana György és Loydl Tamás tervezőkollektívája kapta. Mindkét tervnek sikerült a kiíró intézmények maximális elképzelését a kényelem és a gazdaságosság szempontjából a legjobban megoldani.

Az előbbi terv előnye, hogy kedvezően tagolja az építkezés ütemét, a lakótelep megközelítése már az építés időszakában is lehetséges. A második a lakótelephez jól kapcsolódó sporttelepet is tervez a hegyoldalban. A legkellemesebb meglepetés egy fiatal vidéki építész, May Attila pályázata, aki diplomafeladatául választotta a békásmegyeri lakónegyed tervezését és egyedül oldotta meg feladatát. Tervének fő érdeme, hogy logikus, egyszerű városszerkezetet nyújt, kompozíciója jó arányú, esztétikus sziluettet ad, a sportlétesítményeket közvetlenül a HÉV végállomás mellé telepíti.

Mindent összevetve azt állapította meg a bírálóbizottság, hogy a pályázat pozitív eredménnyel zárult. Bebizonyosodott, hogy előregyártott elemekből esztétikailag, funkcionálisan kifogástalan, gazdaságosan építhető lakónegyedet lehet emelni. Ez városképileg is döntő, mert északi irányból a hajón közlekedő utasok Budapestről itt kapják első benyomásaikat. Vannak tervek, amelyek - a kiirással ellentétben - átterjednek a Szentendrei út Duna felőli oldalára.

Bebizonyosodott, hogy ez is helyes megoldás, mert a lakónegyed 50-60 000 lakosú egységre növelhető.

Az 1966-os esztendő a beruházási tervezés esztendeje, a házak összeszerelése 1971-ben kezdődik, de ezzel egyidőben már a káposztásmegyeri lakónegyed távlati tervei készülnek. Azt már előre megmondhatom a békásmegyeri mikroklíma vizsgálatok alapján - fejezte be Szilágyi Lajos - hogy a főváros legegészségesebb városrésze lesz az új lakónegyed.