Kult

KÖZÉPPONTBAN A KÖZÉPKOR
A múlt évi középkori régészeti ásatások újdonságai
Budapesti Történeti Múzeum, 2018. január 25-ig

A múlt év legizgalmasabb újdonságait áttekintő tárlat nem a megszokott, tematikus kiállítások műfaját idézi, hanem azt az igényt elégíti ki, hogy az ásatásokról frissen előkerült leleteket mielőbb, még „a régész forró nyomán” járva láthassa az érdeklődő. Az itt megtekinthető több mint száz tárgy egy-másfél évvel ezelőtt még a föld alatt volt, teljes körű szakmai feldolgozásuk nem fejeződött be, épp hogy kikerültek a restaurátorok kezei közül. A kiállítás az Árpád-kortól a török korig tartó széles idősávot felölelve a legkülönbözőbb társadalmi rétegek tárgyait kínálja megtekintésre; királyi palotába és kunyhóba egyaránt betekintést nyújt aranypénzzel, gyűrűvel, fémsisakkal, kályhacsempével, öntőtégellyel, kerámiával, viseleti tárgyakkal. A Középpontban a Középkor a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeuma Középkori Főosztályának hagyományteremtő szándékkal, tavaly indult kezdeményezése, melynek keretein belül a régészek szeretnék bemutatni munkájukat a nagyközönségnek, valamint tudatosítani azt, hogy milyen hihetetlenül gazdag Budapest középkori régészete.


Kult_01.jpg
Maurer Dóra: Zászlónk (Talpramagyar, Akció­grafika 5.) 1972, Petőfi Irodalmi Múzeum


NYOMHAGYÁS – NYOMTATÁS
Maurer Dóra grafikai munkássága 1955–1980
Magyar Képzőművészeti Egyetem, Barcsay Terem, 2017. december 3-ig

Nyomhagyás – Nyomtatás címmel látható az idén nyolcvanéves Maurer Dóra Munkácsy- és Kossuth-díjas képzőművész kiállítása a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A nemzetközileg is az egyik legmagasabbra értékelt magyar művész kiállított munkái között nagy hangsúlyt kapnak a főiskolás évek sosem vagy csak ritkán látott darabjai, valamint láthatóak a későbbi, konceptuális korszak kiemelkedő művei és sorozatai. A tárlat a sokszorosított grafikákat az életmű egységében mutatja be, kiegészítve őket az azonos gondolatkörben fogant fotókkal, fotogrammokkal és filmekkel. A tárlatot december 3-án A magyar sokszorosított grafika alternatív útjai címmel tudományos konferencia és a kiállítás katalógusának szakmai bemutatója zárja, a művész és a szerzők közreműködésével. A kiállítás kurátora Révész Emese.


Kult_02.jpg
Madarász Viktor: Hunyadi László siratása, 1859 © Magyar Nemzeti Galéria





„A TEREMTŐ LÁNGÉSZ” – EGY KULTUSZKÉP TÖRTÉNETE
Kamarakiállítás Madarász Viktor halálának százéves évfordulójára
Magyar Nemzeti Galéria, Grafikai kabinet, 2018. február 18-ig

Madarász Viktor (1830–1917) halálának centenáriuma alkalmából a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria kamarakiállításon emlékezik meg a magyar történelmi festészet egyik vezéralakjáról. A tárlat párizsi levéltárakban frissen végzett, publikálatlan kutatásokra épül, amelyek nyomán Madarász Viktor legproduktívabb, párizsi korszakának bemutatásával új megvilágításban tárhatjuk a nagyközönség elé egyik kultikus főművét. Madarász 1859-ben Párizsban festette Hunyadi László siratása című alkotását, amellyel azonnal felhívta magára a figyelmet. A kép két évvel később külföldön is sikert aratott: a párizsi Szalon zsűrije éremmel jutalmazta. A kiállítás ezt a művet járja körül az elmúlt évek kutatási eredményei alapján, a festmény különféle képi és szöveges reprezentációinak, változatainak tükrében. Az alapos restaurálásnak köszönhetően a műtárgy hosszú idő után először látható újra teljes pompájában.


Kult_03.jpg
Geraldine albán királyné platina és gyémánt tiarájával. Ismeretlen fotográfus felvétele, Tirana, 1938. Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár

 


Kult_04.jpg



GERALDINE – MAGYARORSZÁG FEHÉR RÓZSÁJA
Kiállítás Apponyi Geraldine grófnő emlékére
Magyar Nemzeti Múzeum, 2018. január 7-ig

A Magyar Nemzeti Múzeum az Albán Nagykövetséggel együttműködésben kamara-kiállításával Apponyi Geraldine grófnőre (1915–2002), a néhai albán királynéra emlékezik. Geraldine 1938. április 27-én ment férjhez I. Zogu albán királyhoz. A következő év áprilisában megszületett a trónörökös is, de az albán nép által hamar közkedveltté vált királyné tündérmeséje nem folytatódhatott tovább, mert a történelem közbeszólt. Néhány nappal Leka fiuk születése után a királyi párnak menekülnie kellett, miután az országot a fasiszta Olaszország megszállta. A Magyarország fehér rózsájának is nevezett királyné nyugat-európai és dél-afrikai emigrációja után élete végén visszatérhetett fiával Albániába. A kiállítás archív fényképek segítségével mutatja be Geraldine életét, elsősorban az 1938-as tiranai esküvőt állítva középpontba. Ezen kívül feltárja kapcsolatát a Nemzeti Múzeummal, ugyanis a grófkisasszony rövid ideig a Magyar Nemzeti Múzeumban dolgozott, erről a korabeli újságok is beszámolnak. További információ a kiállításhoz kapcsolódó programokról: www.mnm.hu/programok


Kult_05.jpg




EZ SÖR! A SERNEVELŐTŐL A SÖRGYÁRIG
Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, meghosszabbítva 2018. március 4-ig

A nagy sikerre való tekintettel jövő tavaszig látogatható a hazai sörfőzés és -fogyasztás történetét bemutató kiállítás az MKVM-ben. A tárlatra érkezők megtudhatják: kik és hogyan főztek sört Magyarországon? Miért Kőbánya vált a magyar sörgyártás fellegvárává? Bor- vagy sörivó a magyar? Polgári vagy munkásital a sör? Megismerhetik honfoglaló őseink italkultúráját, a középkori sernevelőket, a német és cseh sörfőzőket, az ipari sörgyártás megindulását és legnagyobb üzemeink történetét, az állami sörfőzést és a napjainkban működő kisüzemi főzdéket. Emellett kiderül, hogyan készül a sör, hogyan lesz az árpából maláta, mi a különbség az alsó- és felsőerjesztésű sörök között. Végül választ kaphatnak arra is, hogy a polgárság vagy a munkásság kedvelt itala volt-e a sör, hogyan irányították ezt a propaganda különböző eszközeivel. A kiállításon Jäger Sebestyén, egy 18. századi serfőzőmester várja a látogatókat, aki Kunszentmártonban főzte sörét. A tárlathoz kapcsolódóan sörszalonnal, múzeumpedagógiai foglalkozásokkal és tárlatvezetésekkel is várják a látogatókat, melyről bővebben a múzeum honlapján olvashatnak: www.mkvm.hu.