Séta app! Helyben járunk

Budapesten 2019. február 21–24. között rendezték az Idegenvezetők Világnapját. Az esemény keretében több napon át idegenvezetők mutatták be a főváros nevezetességeit és történelmi értékeit. Gyalogostúrák, tematikus séták, tárlatvezetések, épületbejárások, múzeumlátogatások indultak a város különböző pontjain.

Az elmúlt évben több mint száz sétát szerveztek; idén is hasonlóan gazdag programmal várták a látogatókat. (Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) nyomán)

Pestszentlőrincen – vagyis Pestszentlőrinc-Pestszentimrén, javít a helyi tájékozottság – az eseményt egy igazi különlegesség: mobilos vagy tabletes séta-applikáció – okostelefonos vagy táblagépes alkalmazás – ősbemutatójával kötik össze a rendezvényt. A sétálók letöltik az appot, miután gépi idegenvezetéssel végigvonulnak a helyszíneken; a kísérőszöveget a telefonról hallgatják. Az ismertetőhöz archív képeket és kiegészítő tudnivalókat társítottak a fejlesztők (például idézeteket, életrajzokat). De ennél is fontosabb, hogy új díszkivilágítást kapott a lőrinci belváros, ezért a bemutatás délután öt órakor kezdődik…

Odakint utolsó támadást intéz a tél, lassan mínuszba fut a hőmérséklet. Az érdeklődők a séta első lépéseit virtuális térben teszik meg, ezért a Tomory Lajos Múzeum földszinti termében gyülekeznek. Finom a piros tea és a sárga is, de amint levedlik kabátjukat, éppen úgy, ahogyan a sokat kritizált utódok, pénztáros, óvónő, mérnöknő, nyugdíjas rábukik a gépre; a múzeum munkatársai készségesen segítenek. A sajtósok szorgalmasan villantanak, lesz mit felnyomni a digitalizált újságpéldány weblapjára.

Mindenki megvan? Kezdésként ismerkedjünk a technikával. Mint előre jeleztük, a sétához okostelefon, Internet-elérés és icipici letöltési gyakorlat szükséges. Lassan mondom a wifi-jelszót, hogy mindenki bepötyöghesse…

Ó, nekünk csak buta-okos telefonunk van. Ő lett az okos, mi meg maradtunk… Nem mindenki virtuóza a témának, de másképp nem megy, a beharangozóban felhívták a figyelmet, hogy különleges élményben lesz részük. Lázasan dolgoznak az ujjak: beállítások – letöltés – Budapest – Pestszentimre/Pestszentlőrinc – Kossuth tér – és máris helyben vagyunk. Vagyis járunk… Fel-felpillantanak a résztvevők, amint a valóságos sétavezető (ha minden jól megy, rövidesen a látszólagossal is megismerkednek) megnyugtatja a kedélyeket, hogy aligha csalódhatnak a mutatott térképben.

Ne féljenek, a kollégák igaziból lejárták az útvonalat! Egyébként helytörténeti könyvünk bemutatóját is most tartjuk, abban mindent megtalálnak. A kötetet lelkes csapatmunkával hoztuk lére; mindenki kap ajándékpéldányt. Most pedig lássuk, sikerült-e csatlakozni a világhálóhoz…

Csatlakozni, csatlakozni…

Néhányan feladják, s türelmesen várják, hogy a technikával cimboráló társak kiszórakozzák magukat, és fülhallgatóval felszerelkezve nekiinduljanak a kirándulásnak. Mi lesz így az élő idegenvezetőkkel? Néhányan aggódva tekintenek a jövőbe, de a vezető felkészülten felel.

Sokan kérdezték már, de mi igyekszünk egyedivé tenni a kirándulásokat; ma is így lesz, meglátják! Most pedig javaslom, hogy telefonnal vagy anélkül, de induljunk, mert erősen sötétedik, és már felkapcsolták az új díszkivilágítást. Első állomásunk a hazánk elesett hősei tiszteletére készült szobornál lesz…

A társaság kivonul a múzeum előtti térre, többen még mindig a telefonjukkal bajlódnak, ezért csak részben jut el hozzájuk az infó. Mit kotyog az a gép? Kérdezi Irénke néni, s szorosan Pali bácsihoz simul, hogy ne csak lássa, hanem hallja is a mesét.

Köszöntjük Budapest XVIII. kerületében. Sétáljunk együtt a közel százezres lélekszámú kertvárosban! A séta segítségével megismerheti a terület egy részét, az egykor önálló nagyközséget, közterein, épületein, szobrain keresztül bepillantást nyerve a kulturális és épített örökségbe. A séta a központból indul; 17 megálló, 3 óra, 4,5 kilométer.

Milyen kedves… Érzékenyedik Irénke, s szerencsére nem hallja, mi vár rá. A valódi idegenvezető felé fordul, elvégre őt már régebb óta ismeri, mint azt az Imrét (vagy-hogy-hívjákot), aki a készülékből beszél hozzájuk. Na, és honnan tudja a gép, hol járunk? Pali bácsi alaposan kivirul, és magyarázza. Röpködnek szájából a GPRS-alapú modernségek; Irénke néni több mint fél füllel inkább az élő hangra figyel.

Nagyon örülünk, hogy a felújítás második szakasza is befejeződött, és városrészünk immár múltjához méltó főtérrel, sőt: főutcával rendelkezik. Nézzenek végig a parkon! A fasoron át, az Üllői útig szinte nyílegyenesen ellát a szem. Ugye, nem tetszenek nagyon fázni? Betört a front tegnap, de ígérik, csak két napig marad a rossz idő…

Mit mond? Érdeklődik Irénke, Pali a füléhez nyomja a telefont, amelyből árad a józan lelkesedés.
A tér szép faállományának és köztéri képzőművészeti alkotásainak köszönhetően a kerületi identitástudat fontos helyszíne, a főváros védett közparkja…

Aha… Bólogatók csatlakoznak Irénkéékhez, fázósan igazítanak a sálon, de nem tágítanak; második állomás a Sztehló Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium impozáns épülete – hogy a pontos bemutatót idézzék. A gépvezető éberen követi az útvonalat, s amint a turista eléri a koordinátarendszer megfelelő pontját, belekezd a beléje táplált mondandóba.

Mindenünnen visszaköszön az érdekes motívum, a kerülethez ezer szállal kötődő Kondor Béla grafikájáról átemelt angyalalak. A szakemberek az építés során „Kondorkának” nevezték el. A sétányokon, az utcabútorokon többször találkozhatunk vele…

Az élővezető nem hagyja magát, könnyedén felszökken a mesterséges szánkóbukkanóra. A látogatók szorosan köré gyűlnek, hogy ne metsszen akkorát rajta a konok északi szél.

A múzeumban berendeztünk egy csodálatos emlékszobát a gyermekkorát Pestszentlőrincen töltő polihisztor relikviáiból, amely állandó kiállítás marad! Festményekkel, metszetekkel, illusztrált könyvekkel idézzük kerületi kötődését, valamint az ugyancsak innen induló Szécsi Margithoz, illetve Nagy Lászlóhoz fűződő barátságát. Kondor Béla igazán sokoldalú művész volt. Repülőmodellezett, fotózott, verset írt, hangszereket készített, amelyeken maga is kiválóan játszott.

Mégpedig zongorán! És orgonán! A kirándulók egymásnak adják a szót, egyikük történettel áll elő, miszerint a szülei személyesen ismerték a mestert. A sétavezető kedvtelve hallgatja; többen lehalkítják a gépszöveget.

A parkban megújult a játszótér, s amikor a diákok kijönnek az iskolából, általában azonnal cigire gyújtanak, de…

A sétálók figyelmét elkerüli, ami utána következik, és elkönyvelik, hogy a mai fiatalok már csak ilyenek. A sétavezető befejezi a mondatot: a mieinkvédik az utánuk következő generációt, és nem állnak neki a gyerekek között dohányozni... A gépmestert azonban nem hatja meg az efféle erényesség, rendületlenül folytatja.

Pestszentlőrinc korai történetében jelentős szerepet játszottak az evangélikusok. A birtokosok közül a Bókay és a Herrich család tagjai, valamint Szemere Miklós is a felekezethez tartozott. Ha a megfelelő időpontban érkeznek a templomhoz, hallhatják a kerület legöregebb lakosát, ugyanis 2013-ban ide helyezték a kitelepített sváb falu, Üveghuta több, mint kétszáz éves harangját…

Keveredik a valóság a művel, a vezetettek hallani vélik a harangszót, hát mögül Pali bácsi kamaszkori barátja az egykori villanytelepi huncutságokról mesél, a gépi hang újból bepróbálkozik, miszerint ha valaki inkább otthonról, a fotelből szeretné nyomon követni a sétautat, mindössze egy linkre kell kattintania hozzá. A sétálók kezében magányosan villan a picinyke képernyő, s mire a fűszerkerthez érkeznek, kihunynak a fények; lemerült a készülék. A valódi sétavezető visszaveszi az irányítást.

A református templomot a harmincas években úgy tervezték, hogy az összes hívőt befogadhassa – ötszáz főt. A Lipták-gyár bontásából kinyert pénzből téglát, fa- és fémanyagot vásároltak az építkezéshez. A Thököly út sarkán 1994–2004 között épült fel a csillag alaprajzú parókia és gyülekezeti terem. Ez az egyetlen kerületi templom, amelynek óratornya van. Sajnos nem jár az óra, ezért javaslom, hogy rendezzünk gyűjtést a beindítására!

A sétálók lelkesen fogadják a javaslatot, Irénke néni máris a táskájában kotorász: megvan a telefontöltő, Palikám!